Hat katonával segítjük a csádi EU-missziót

Szekeres Imre honvédelmi miniszter azt mondta, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2007 szeptemberében kérte fel az Európai Uniót a szudáni Dárfúrban lévő helyzettel összefüggésben a csádi és közép-afrikai köztársaságbeli válság kezelésében történő részvételre. Mint mondta, az EU elkötelezett a válság megoldásában, rendezésében, és egy éves időtartamú, 3000-4000 fős uniós katonai müveletet hajt végre. A tárcavezető közölte: a magyar kormány 2007 októberében engedélyezte, hogy az EU által vezetett katonai müveletekben a Magyar Honvédségből legfeljebb hatan részt vehessenek. Jelenleg hárman teljesítenek szolgálatot a müvelet vezetésére és irányítására kijelölt müveleti parancsnokság állományában. A müveletek költsége közel 100 millió euró, amihez Magyarország 188 millió forinttal járul hozzá.

Csádot az elmúlt évek során Szudánból érkezett menekültek százezrei özönlöttek el. A világszervezet becslései szerint több mint 230 ezer szudáni és mintegy 12 ezer csádi - belső - menekült tengődik menekülttáborokban az ország keleti részén. A nyugat-szudáni Dárfúr tartományból Kelet-Csádba átgyürüző etnikai konfliktus és a helyi kormányellenes felkelés akadályozza a földönfutók segélyekkel való ellátását. Már márciusban teljes létszámban a helyszínen lehetnek azok az európai csapatok, melyek mandátumuk alapján 12 hónapig maradnak majd ott, ezek telepítése február 11-én kezdőtött meg.

A legtöbb katonát (1500 főt) Franciaország delegálja – a két célország korábban francia gyarmat volt. Írország és Lengyelország 400-400 fegyverest küld a térségbe. Összesen 14 tagország vesz részt az akcióban, köztük olyan országok, mint Ausztria, Belgium, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Spanyolország, Svédország, Csehország, Hollandia. Csádban jelenleg is állomásoznak francia katonai és csendőri alakulatok, a misszió gerincét ők adják, de például Ausztria is jelentős erőkkel vesz részt a müveletekben: a 160 fős osztrák kontingens megbízatása egyelőre csak fél évre szól, és ez lesz a semleges státusú alpesi ország harmadik legnagyobb létszámú katonai missziója külföldön. A rend fenntartását mintegy 300 ENSZ-rendőr is segíti majd.

"A környezet kétségtelenül támaszt bizonyos nehézségeket: egyrészt rendelkeznünk kell a megfelelő helikopter-eszközparkkal, melynek révén gyorsan biztonságossá és biztosan ellenőrizhetővé tehetőek a kérdéses zónák. Emellett szükség lesz olyan ritkábban használatos eszközökre is, melyeket az EUFOR a mostani missziókban nem igazán használ. Ezek leginkább a bevetések nehéz, szélsőséges klímafeltételeivel vannak összefüggésben, de a logisztikai kihívások sem lebecsülendőek, hiszen katonáink mind a kikötőktől, mind a repülőterektől igen messzire, nehezen megközelíthető környezetben végzik majd feladataikat. Négyezer emberről van szó, tehát egyszerünek semmiképp sem nevezhetőek a ránk váró feladatok, de inkább az említett területeken számítunk problémákra, nem pedig harcászatilag. A müveletek fő célja humanitárius jellegü, gyakorlatilag a darfúri folyamat kiterjesztéséről van itt szó. Menekültek százezreit kell megvédelmezni a régió bünöző bandáitól, illetve el kell juttatni hozzájuk a humanitárius segélyeket", nyilatkozta korábban a honvedelem.hu-nak Henri Bentégeat vezérezredes, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke.

Csád a világ egyik legszegényebb országa, lakosságának több mint 80 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Az állandósult belharcok csak nehezítik az állam fejlődését.