Katonai alapismeretek már választható az érettségin

„Tegnap miniszterjelöltként kellett megjelennem egy meghallgatáson. Lázár János azt kérdezte tőlem, milyen kiemelt feladatai lesznek idén a Honvédelmi Minisztériumnak. Azt válaszoltam: a minisztérium régi-új feladata a honvédelmi nevelést a korábbiaknál jobban előtérbe helyezni”, kezdte ünnepélyes megnyitóbeszédét Szekeres Imre. A honvédelmi miniszter kiemelte: a hazaszeretet, a hazafiasság, valamint a hagyományos értékek a modern kor fontos alkotórészei. „Az Országgyülés 2004-ben úgy döntött, a Magyar Honvédség hivatásos katonákat toboroz. Mély és pozitív változás történt, amelynek azonban voltak negatív következményei: megszakadt a közvetlen kapcsolati rendszer a társadalommal”, mondta Szekeres Imre. A miniszter elárulta, az elmúlt egy év alatt több középiskolába és felsőoktatási intézménybe is ellátogatott. „Azt tapasztaltam, óriási az érdeklődés, ám nekünk kell kezdeményezni.”

A honvédelmi tárca vezetője ezután tájékoztatta az oktatási intézmények vezetőit, fenntartóit a Magyar Honvédség hazai szerepéről, szövetségesi feladatairól, a béke és a biztonság védelmében betöltött külföldi misszióiról. A miniszter külön kiemelte a mai magyar haderő két fontos mutatójának – a telepíthetőségnek és a müveleti képességnek – szerepét a NATO-n belül, és hangsúlyozta, hogy a professzionális magyar haderőben számos kiváló mérnök, orvos és jogász szolgál katonaként, a jövőben pedig még több kiemelkedő képességü szakemberre lesz szüksége a Magyar Honvédségnek. Mindezt elősegíti, hogy a Katonai alapismeretek tantárgy révén a diákok már a középiskolában megismerkedhetnek a katonai pályával, a katonai hivatással. Kérte a jelenlévőket, hogy felelősségteljes munkájukkal továbbra is segítsék a fiatalok tájékoztatását a honvédelem, a hazafias nevelés terén. A miniszter megnyitóbeszéde után Ötvös Zoltán, az OKM Közoktatási Főosztályának érettségi referense hangsúlyozta: mindent megtesznek, hogy a katonai oktatás bekerüljön helyi szinteken is az oktatási rendszerbe. A referens a tudás használhatóságára hívta fel a figyelmet. „A katonai alapismeretek tantárgy már választható vizsgatárgy az érettségin, eddig 11 iskolában. Kiváló lehetőség értelmi, érzelmi, testi, erkölcsi, katonai tanításra egyaránt – e diákok fizikai és pszichikai edzettsége, egészségügyi állapota, stressztürése, intelligenciája talán meg is haladja a polgári képzésben végzettekét”, mondta Ötvös Zoltán. Kiemelte többek között a térkép használat, a lövészeti ismeretek fontosságát, valamint elmondta, a fegyelmezettség, az alaki rendgyakorlatok utakat nyithatnak meg egyrészt a katonai életpálya felé, másrészt a tüzoltói- és rendőrpálya felé is. „Ráadásul magas szintü jogi ismeretekek is szereznek a diákok, megtanulják a Magyar Köztársaság alkotmányát. Én is megcsináltam kíváncsiságból a tesztet, és ha most diák lettem volna, elégségest kapok”, vallotta be Ötvös, és hozzátette: e pálya biztos megélhetést is jelent, ismeretanyagait pedig az élet minden területén hasznosítani tudják a diákok.

Magyar Ferenc mk. ezredes kiemelte: a regisztrációk alapján csaknem 54-55 középiskolai igazgató vagy történelemtanár érkezett a csütörtöki rendezvényre, és emellett még kollégái is folyamatosan keresik és tartják a kapcsolatot más iskolákkal. „Egy kutatás során 100 főt vizsgáltak. Arra voltak kíváncsiak, hogyan gondolkodnak a Magyar Honvédségről a megkérdezettek. Pozitív eredményeket kaptunk. Nagyon fontos, hogy 2005-ben akkreditáltuk a tankönyvet, valamint megjelent a polgári iskolákban is használható kézikönyv, 2006-ban pedig a tanári kézikönyv és DVD”, mondta, ám hozzátette: hamar rájöttek, hogy sajnos sem a tananyagok, sem a tankönyv nem bizonyultak kellőképpen hatékonynak. A 2009. márciusi kormányhatározat viszont az állampolgári/honvédelmi ismeretek szélesítését célzó program zászlóslobogója lehet: a ZMNE gesztor intézmény lett, elkezdődött az oktatási segédanyagok ismételt összeállítása képzett szakemberek segítségével. „A Honvédelmi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium közösen elkezdte a 1032/2009. kormányrendelet feladatainak kidolgozását, a szakemberek kiválasztását, 2010-ben megjelenik az új tankönyv, önálló honlap indul (www.katonasuli.hu), mindemellett pedig kampányt is indítunk a tantárgy népszerüsítésére”, mondta Magyar Ferenc.

A konferencián Csank Csaba, a BLSZSZK Fáy András Szakiskola igazgatója mind a tizenegy, már katonai ismereteket oktató iskola nevében osztotta meg tapasztalatait az egybegyültekkel. A Bátonyterenyén található szakiskolában körülbelül 500-600 diák tanul, a képzés 2003-ban indult. A 9. és 10. osztályban azonban még nem ismerkednek a fiatalok a szakmával, hiszen az oktatás a 11. osztályban kezdődött. 2005-ben sikerült végül elindítani a katonai alapok oktatását a 9. osztályban is. „A 9. és 10. osztályosoknak heti egy óra, míg a 11. 12 osztályosoknak heti két óra áll rendelkezésre a katonai alapismeretek oktatásához. A 2008/2009 tanévben végez az első olyan osztály, aki már 9.-től tanulja a tantárgyat. Az osztály félévi átlaga 3,93 volt”, mondta büszkén az igazgató.

Az európai társadalom öregszik, a fiatalok aktív piacon való megjelenése problematikussá vált például a hosszabb tanulási folyamat, vagy bizonyos szocializációs problémák miatt, a jelenlegi kihívások a kelet-közép-európai régiókban pedig csak jobban megnehezítik a fiatalok helyzetét. Dr. Krizbai János ezredes elmondása szerint elszigetelődés jellemzi a fiatal generációt. „Leginkább vidéken érezhető e jelenség, ahol kevésbé tudják elérni a fiatalokat. A másik jellemző, hogy ezek a fiatalok nem tudnak megfelelő társas kapcsolatokat létesíteni, és olyan fogyasztókká váltak, ahol a tudatos cselekedetek háttérbe szorultak. Sokan elfordultak a politikától. A kutatások szerint a mai fiatalok ingerküszöbe magasabb, mint régen, és ebben a kérdéskörben is a fogyasztói szemlélet jellemző rájuk”, mondta Krizbai ezredes. Az ezredes több kutatást is kiemelt a kongresszuson tartott beszédében, így például azt is, amelyben arról kérdezték a fiatalokat, mit tudnak a XX. század történelméről. „Nagyon rossz eredményeket kaptunk. A nagyobb településeken a lakóhelyi történelmet sem tudják.”

Ugyanebből a kutatásból kiderült az is, hogy pozitív a megkérdezettek véleménye a bíróságáról, a rendőrségről és a honvédségről, ám negatív több más kategóriáról, mint például az Országgyülésről. Az ezredes felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok körében ugyan erősödött a tradíció, valamint a barátság fontossága, ám mégis nagyobb arányban vállalták azt, hogy nincs saját baráti körük, ahol akár formális, akár informális kapcsolatokat szerezhetnek. „A pályaorientáció is megváltozott, elsősorban azért, mert a fiatalok később dönthetnek. Ahol viszont már korán elkezdik a katonai nevelést, ott nagyobb arányban döntenek a katonai pálya mellett.”Dr. Felházi Sándor mk. ezredes beszédében kiemelte: a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt az első oktatási intézmény, ahol katonai oktatás zajlott, tehát a feladat két szinten létezik: a középiskolai- és a felsőoktatás szintjén. Az ezredes ismertette a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tanuló diákok számának növekedését. „Célunk, hogy átfogó ismereteket adjunk át a honvédségről, fő feladatairól, a szerződéses katonák életéről és a megszerzett tudás motiválja őket pályaválasztásuk során.” Végezetül az előadásból azt is megtudtuk: a katonai alapismeretek megszerzése után a hallgató dönthet úgy, hogy a Zrínyin folytatja, de úgy is, hogy ugyanott polgári hallgató lesz. A honvédelmi alapismeretek megszerzése után választhatunk: önkéntes tartalékos, tartalékos tiszt, valamint tartalékos tiszthelyettes is lehet belőlünk.

A katonai alapismeretek anyagának tartalmát mára korszerüsítették. A 208 órás felkészülési idő megmaradt, ám a minisztérium célja, hogy hatékonyabbá tegyék a tanárok felkészülését, valamint az, hogy a hallgatókat minél több interaktív programba vonják be például túlélőtáborban, gyakorlatokon.

„A hazaszeretetre nevelés és a hajlandóság a haza szolgálatára a legfontosabb cél. Ezzel a feladattal a Magyar Honvédség azonban egyedül nem tud megbirkózni, így más társadalmi szereplők támogatását is élvezi. Ilyen szereplők az iskolák is”, mondta el Kovács Imre ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs és Toborzó Főosztály PR Koordinációs osztályvezetője. „A Magyar Honvédség a társadalom integráns része, amely munkalehetőséget kínál ebben a nehéz gazdasági helyzetben – bár nem szeretem ezt a szót, hiszen ez hivatás, nem munka”, tette hozzá. Kovács Imre szerint a rendszerváltás óta megváltozott egyrészt a Honvédelmi Minisztérium funkciója, másrészt pedig az olyan közvetlenül segítő szervezetek is eltüntek, mint például az Ifjú Gárda, az Úttörők, a Kisdobos Mozgalom vagy az MHSZ. „Jelenleg nyolc szervezettel vagyunk kapcsolatban, ezek legfontosabb feladata a hagyományápolás a honvédelmi nevelés területén, valamint a tájékoztatás. Napjainkban számos közös programot szerveznek többek között az ernyő-szervezetekkel, ilyen a például a Gesztenye Galopp nevü rendezvény is.” Az ezredes a toborzásról azt mondta: „A toborzás hosszú, többszereplős folyamat. Az iskolákra és a többi társadalmi szervezetre nagy szükség van, hogy reális információkra alapozva hozza meg a döntést a diák.” A Szonda Ipsos 2008. júniusi kutatásából kiderül: a 15-17 évesek körülbelül 14 százaléka (48 ezer fő), a 18-35 évesek 33 százaléka (74 ezer fő) érdeklődik a katonai pálya iránt. „Nem állunk rosszul, de kell a segítség”, fejezte be beszédét az ezredes.

A konferencia további részében Zsiga Tamás ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Személyzeti Főosztályának osztályvezetője a toborzás aktuális kérdéseire hívta fel a figyelmet. „Az ország minden megyéjében találhatunk toborzó irodát, a toborzási rendszer pedig együttmüködésen és folyamatos kapcsolattartáson alapul, legyen szó akár a helyi médiáról vagy munkaügyi központról.” Az ezredes kiemelte a mobil toborzást is, amely során rendezvényekkel népszerüsítik a katonai hivatást, egyúttal fel is hívta a hallgatóság figyelmét két közeli időpontra: a Karrier Napokra (Szarvas, április 20.) és a SZOFI Napokra (Szolnok, április 21-22.). A toborzás általános feladatai közé tartozik a pilótatoborzás, a katonai tanintézetek beiskolázási létszámának biztosítása. Az ezredes ismertette a felvételi követelményeket és járandóságokat, és azt is megtudtuk, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tandíjmentességet kaphatunk, az intézmény hozzásegít a jogosítvány megszerzéséhez, ingyenes elhelyezést is biztosít és ösztöndíjban is részesülhetünk. Kovács Imre elmondása szerint a Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolába évente körül-belül 100 főt vesznek fel, szemben a pilótaképzéssel, amelyre ezer jelentkezőből általában egy főt (és amelyhez többek között diploma és az angol nyelv középszintü ismerete is szükséges). Az ezredes beavatta a hallgatóságot a szerződéses szolgálat illetményeibe is, így megtudtuk: egy honvéd körül-belül bruttó 106 ezer forintot, egy szakaszvezető 130 ezer forintot, míg a zászlós bruttó 180 ezer forintot.

Novák István ügyvezető, közoktatási szakértő (Novoszolg Kft.) a pedagógusok nevében azt mondta: „Ne tekintsük se tantárgynak, se választott tárgynak a katonai alapismeretek oktatását, mert akkor a célunk töredékét érjük el csupán.” A szakértő szerint szükség van egy új, korszerü tankönyvre, egy interaktív felületre, tanári segédanyagra, kiegészítő anyagokra, valamint szükséges a szakmai taneszköz-rendszer kidolgozása, biztosítása, tanórán kívüli kiegészítő programok megszervezése, pedagógusok továbbképzése és szakmai konferenciák szervezése. „Szükség van hívható és küldhető szaktanácsadóra, valamint egy-egy élményklubra, amellyel valami olyan pluszt nyújtunk a diákoknak, ami megkülönbözteti a több tantárgytól a katonai tantárgyat.”