Katonai attasékkal találkozott a honvédelmi miniszter

Tóth András mk. vezérőrnagy, a Katonai Felderítő Hivatal (KFH) főigazgatója Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai és védelmi tervezési helyettes államtitkár nevében is köszöntötte a résztvevőket, így többek között Dr. Simicskó Istvánt, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárát, Benkő Tibor altábornagyot, a HM Honvéd Vezérkar főnökét  és Domján László dandártábornokot, a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatóját is.

Mint azt Tóth András kifejtette, rendhagyónak számítanak az idei értekezlet körülményei, hiszen alig egy hónap múlt el azóta, hogy az új kormány hivatalba lépett, és a Katonai Felderítő Hivatal igazgatóváltására is néhány hete került sor.  Mint mondta, e két esemény elvárásokat, új stílust, az attasék számára pedig új szakmai kihívásokat jelent.

A főigazgató elmondta: a rendezvény elsődleges célja, hogy értékeljék az előző évi katonai diplomáciai tevékenységet, az elvégzett munkát, az eredményeket és az esetleges hibákat. „Tradicionálisan ez a fórum biztosít lehetőséget arra, hogy a miniszter megfogalmazza a katonai diplomáciai tevékenységgel kapcsolatos elvárásait”, hangsúlyozta a főigazgató, majd hozzátette: a rendezvény további kiemelt célja az, hogy az attasékat új ismeretekkel vértezzék fel, bővítsék tudásukat, felkészültségüket. „Ennek érdekében felkértük a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Magyar Honvédség felelős beosztásainak vezetőit, hogy tájékoztató keretében informáljanak bennünket azokról a katonai diplomáciát érintő kérdésekről, melyek kezelése meghaladja attasé kollégáink egyéni kompetenciáit”, mondta Tóth András.

Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter előadását úgy kezdte: a honvédelem nemzeti ügy, a Magyar Honvédség nemzeti intézmény. „Küldetésünk az, hogy újjászervezzük a honvédelem rendszerét. Stratégiai célunk egy erős, ütőképes, jól felszerelt, kiválóan képzett, a haza érdekeit és értékeit képviselő, korszerü hadsereg kialakítása. Mikor elkészülünk a munkánkkal, a mainál erősebb, a 21. század követelményeinek megfelelő Magyar Honvédség alkalmas lesz arra, hogy ellenálljon a hazánk szabadságát és függetlenségét veszélyeztető minden katonai fenyegetésnek és támadásnak, illetve szükség esetén szövetségeseivel együttmüködve képes lesz azok sikeres elhárítására”, hangsúlyozta, és hozzátette azt is: a hadsereg rendelkezni fog mindazon képességekkel, melyek alkalmassá teszik a NATO szövetségesekkel közös müveletek folytatásra.

A miniszter úgy fogalmazott: a honvédség hadrafoghatósági színvonala jelenleg éppúgy sérti az Alkotmányt, mint a Washingtoni Szerződést. „Gyengíti a magyar külpolitika és nemzetpolitika érdekérvényesítő képességét is. A NATO-ban súlyunk folyamatosan csökkent az elmúlt években. Ezt a missziókban való sikeres részvételünk - melyet honvédeink elkötelezett, gyakran erőn felüli munkájának köszönhetünk - sem tudta ellensúlyozni. Ezeket a folyamatokat meg akarjuk és meg is fogjuk állítani, ehhez kérem az önök munkáját”, mondta Hende Csaba.

A miniszter kifejtette: a szövetségesi együttmüködésben, a nemzetközi integrációban és a missziókban a nemzeti érdekek védelmében vesz részt a Magyar Honvédség. „Katonadiplomáciai képviseleti rendszerünk hatékony müködtetése alapvető fontosságú az ország előtt álló célok elérésében. Fontos szerep hárul önökre, az ország védelmi-, katonai- és légügyi attaséira, akik a fogadó országban képviselik a honvédelmi minisztert és a Magyar Honvédséget. Önök a honvédelmi vezetés szeme, füle és szája: önök látnak, hallanak és beszélnek a nevében. Az önök arca, személyisége jeleníti meg külföldön a magyar honvédelmet”, mondta. Hozzátette: az attasék javaslatai, jelentései, észrevételei nem nélkülözhetők, hiszen helyismeretükből és tapasztalatukból kifolyólag érzékenyebbek az adott országban zajló eseményekre, változásokra. „Ezért tudják prognosztizálni és követni a várható vagy meghozott hivatalos döntések hatásait hazánkra, a Magyar Honvédségre és az adott térségben állomásozó katonáink biztonságára. A honvédelmi vezetésnek gyors, magas színvonalú előrejelzésekre van szüksége ahhoz, hogy megfelelő időben helyes döntéseket tudjon hozni”, hangsúlyozta Hende Csaba. „Militarizált világunkban komoly feladat a hiteles és megbízható információelemek kiszürése, ezek kiértékelése és felhasználása – ebben az információáramlásban a szakterületükhöz tartozó témakörökben fokozottan kívánok az önök munkájára támaszkodni”, tette hozzá a miniszter. Hende Csaba aláhúzta: fontos, hogy az attasék is folyamatos és részletes tájékoztatást kapjanak a honvédelmi tárcától a különböző globális, szövetségesi és regionális biztonság-, és védelempolitikai-, valamint katonapolitikai kérdésekben képviselendő magyar álláspontról, kezdeményezésekről.

A miniszter beszédében érintette a nemzetközi katonai együttmüködés keretein belüli kétoldalú kapcsolatépítés és kapcsolattartás kérdéskörét is. Mint mondta, a Honvédelmi Minisztérium arra törekszik, hogy a kétoldalú kapcsolattartás segítse a Magyar Honvédség integrációját a szövetség intézményrendszerébe és támogassa a képességalapú, korszerü, expedíciós feladatok végrehajtására is alkalmas haderő kialakítását, valamint tegye lehetővé félkészültségének és nemzetközi életében végzett tevékenységének bemutatását, megbízható szövetségesként és partnerként való elismertetését.

Hende Csaba azt mondta: a Magyar Honvédség kétoldalú nemzetközi együttmüködésében a NATO és az Európai Unió tagállamain kívül elsősorban Oroszország, Szerbia, Ukrajna, Montenegró és Bosznia-Hercegovina, valamint Kína, India és Pakisztán bírnak prioritással. Hozzátette: az új kormány a nemzeti ügyek sikerének érdekében meg fogja újítani szövetségét a nyugattal. „Erősebb kapcsolatokat fog teremteni Amerikával, és egyben új alapokra helyezi viszonyát a keleti országokkal. Hazánkat meghatározó szereplővé kell tenni a közép-európai együttmüködésben is”, hangsúlyozta a miniszter. Mint kifejtette, a kétoldalú katonai kapcsolatoknak hozzá kell járulniuk a térség katonai stabilitásának és biztonságának növeléséhez.

A miniszter elmondta: hangsúlyt kell arra is fektetni, hogy a kétoldalú kapcsolatok javítsák a missziók szerepvállalásának feltételeit is. A kétoldalú kapcsolatok hatékonyságára vonatkozó példaként a NATO Stratégiai Légiszállítási (SAC) programot, a Katonai Egészségügyi és Kiválósági Központot, a V4 együttmüködést, valamint az olasz-magyar-szlovén szárazföldi kötelék és a Tisza Zászlóalj tevékenységét emelte ki.

A miniszter aláhúzta: a 2011. első félévi EU-elnökségi teendőkre való felkészülés kiemelt fontossággal bír. Hende Csaba úgy fogalmazott: a Magyar Köztársaság biztonságának egyik alappillére az ország euroatlanti értékek iránti elkötelezettségen alapuló NATO-tagság, ezért fontos, hogy a NATO szövetségeseinek képviselőivel folytatott tárgyalásokon és konzultációk során mutassák be a honvédelmi tárca előtt álló feladatokat, valamint a NATO kötelezettségeink és vállalásaink teljesítése érdekében tett erőfeszítéseinket.

A miniszter beszédében kifejtette: Magyarország növeli ISAF-hozzájárulását Afganisztánban. „Erőfeszítéseink középpontjában továbbra is az afgán hadsereg képességfejlesztése és képzése áll: továbbra is részt kívánunk venni az OMLT-ben, illetve továbbra is biztosítunk kiképzőket különböző katonai iskolákban. Új vállalásaink tehát az Afgán Nemzeti Hadsereg kiképzésében való fokozottabb részvételre, továbbá 2010. október 1-től 83 fővel a Kabuli Nemzetközi Repülőtér vezető nemzeti szerepének elvállalására, a telepített magyar elemek logisztikai ellátásának javítására és az ISAF különböző szintü parancsnokságainak egyéni beosztásban szolgálatot teljesítő létszámának növelésére irányulnak”, fejtette ki. Hende Csaba kitért arra, hogy az elmúlt időszak fejleményei, az ellenállók északi régiókban tapasztalható aktivitása és a biztonsági helyzet fokozatos romlása, a magyar csapat erősítése, a Baghlan tartományt is érintő amerikai katonai és civil jelenlét erősítése, valamint a PRT szerepének felülvizsgálata kapcsán szükségessé vált az afganisztáni magyar szerepvállalással - kiemelten a PRT jövőbeni szerepével - kapcsolatos kérdések alapos áttekintése. A miniszter bejelentette: ennek érdekében a Honvédelmi Minisztérium a Külügyminisztériummal közös munkacsoportot hozott létre.

Hende Csaba előadásában a koszovói misszió kérdéseit érintve kifejtette: kulcsfontosságú Koszovó stabilitása a térségben. „Az ország összességében stabilnak nevezhető jelenleg, ugyanakkor a KFOR-nak készen kell állnia egy esetleges feszültség kezelésére. A tét nem csupán Koszovó stabilitása, hanem az egész térség biztonsága is. Nem feledkezhetünk meg a Koszovó stabilitását nézve fenyegető gazdasági, szociális és politikai problémákról sem. A jelenlegi pénzügyi nehézségek ellenére hazánk fenn kívánja tartani igen jelentős hozzájárulását a KFOR-hoz, egészen a küldetés befejezéséig”, emelte ki a miniszter. Mint hangsúlyozta, a magyar KFOR szerepvállalás politikai szempontból érzékeny terület a magyar-szerb kapcsolatok tekintetében. „Nagyon körültekintően kell döntenünk, mielőtt Magyarország Észak-Koszovóban is feladatot vállal. A bosznia-hercegovinai müvelet elsődleges fontosságú számunkra, jelenleg is 155 fős részvételünket a müvelet mandátumának lejártáig, vagyis 2010 novemberéig kívánjuk fenntartani”, mondta a miniszter, hozzátéve azt is, hogy ezt követően át kell térni a végrehajtó mandátummal nem rendelkező kiképző és monitoring misszióra. Mint mondta, utóbbiban mintegy 15 fős részvételt terveznek. „Ezen felül - pozitív döntés esetén - 30-40 fővel részt kívánunk venni a lőszer-megsemmisítési tevékenységekben, és szeretnénk segíteni a bosnyák haderőt az e téren jelentkező problémák kezelésében”, jelentette ki Hende Csaba. Hozzátette: természetesen mindezt más nemzetközi szereplőkkel való együttmüködésben kívánják végrehajtani.

„Noha az afrikai kontinens egyre nagyobb szerepet játszik az EU válságkezelési tevékenységében, nem terveztünk megvalósítani nagyobb mértékü hozzájárulást. Az afrikai szerepvállaláshoz szükséges képességek igencsak korlátozottan állnak rendelkezésünkre, ezért afrikai szerepvállalásunk elsősorban törzstisztekre korlátozódik, illetve az uniós szakértői, tanácsadói misszióban való részvétellel foglalkozunk”, emelte ki a miniszter, hozzátéve, hogy az Atalanta Haditengerészeti Müveleti Parancsnokságon egy, míg Kongóban két katona szolgál jelenleg. „Célunk, hogy fenntartsuk, illetve lehetőség szerint növeljük a kongóihoz hasonló kisebb, elsősorban a biztonsági védelmi szektor reformjához segítséget nyújtó misszióban való szakértői, tanácsadói részvételt”, tette hozzá. A miniszter kiemelte továbbá a szomáliai biztonsági erők kiképzését segítő katonai missziót is, ahol három magyar kiképző van jelen.

Hende Csaba előadásának végén összegezve a honvédség előtt álló célokat és feladatokat azt mondta: kiemelt fontossággal bír a fogadó ország rendszeres tájékoztatása a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tevékenységéről, különös tekintettel a hazánk soros uniós elnökségével összefüggő biztonság-és védelempolitikai kezdeményezéseire, eredményeire, nemzetközi, katonai szerepvállalásainkra.

A miniszter arra kérte az attasékat, hogy kísérjék figyelemmel a honvédelmi tárca nemzetközi megítélését, a regionális és globális biztonság erősítését célzó javaslataik fogadtatását. Hende Csaba hozzátette: a katonadiplomáciai tevékenység aktivizálódásával elő kell mozdítani a hatékonyabb érdekérvényesítést, a nemzetközi kapcsolattartás színvonalának emelését.

Arra kérte továbbá az attasékat, hogy segítsék elő a magyar védelmi ipar termékeinek nemzetközi piacra történő eljutását, az EU tagállamokba akkreditált katonai attasék felé pedig azt az igényt fogalmazta meg, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az EU-val kapcsolatos információk gyüjtésére. A miniszter a nemzetközi feladatok végrehajtása során szakmai ésszerüséget, szigorú takarékosságot és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását kérte a megjelent diplomatáktól.