Történelmi nap a tisztképzésben

2011. február 1-jén, kedden Budapesten, hallgatói szervezetből megalakult és a Magyar Honvédség önálló alegységévé vált az MH Ludovika Zászlóalj. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hungária körúti kampuszán megrendezett ünnepélyes alárendeltség-átadói ünnepségen a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői is jelen voltak. A történelmi zászlók bevonulása és a Himnusz elhangzása után a meghívottak először egy filmösszeállítást nézhettek meg a Ludovika Zászlóalj történetéről, majd dr. Hende Csaba, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere mondott ünnepi beszédet.

„A hazáért mindhalálig! Ezt a régi-új utat, amelyre ma ismét rátérünk, ezzel a mondattal kell elkezdenünk. Ez a mondat foglalja össze mindazt, amire vállalkoztok”, szólt Hende Csaba. „A nehezebbik utat választottátok: azt, hogy a Ludovika Zászlóalj keretein belül megtanuljátok a katonamesterséget. Ezért mindenekelőtt fogadjátok köszönetemet és nagyrabecsülésemet. Olyan tisztekre van szükség, akik értik a mesterségüket és értik a hivatásukat”, folytatta a miniszter.

A hazáért mindhalálig

„Hatalmas ügyre tettétek fel az életeteket: a hazáért mindhalálig. Egy hivatásra, amely egész embert kíván, teljes önátadást parancsol, türni kényszerít testi-lelki fáradtságot és szenvedést, a veszély vállalására késztet, és megköveteli, hogy életetek legfontosabb pillanatait a szolgálatban töltsétek el. Méltó és igazságos tehát, hogy a nemzet értékelje azt az áldozatot, amit meghoztok”, hangsúlyozta Hende Csaba, hozzátéve, hogy úgysem mérhető pénzben az, amit a honvéd tisztjelölteknek tenniük kell. „Az államnak értelmesen kell fölhasználnia mindazokat a hatalmas értékeket, amit honvédei magukból adnak neki. Ezért építjük újjá a honvédelem egész rendszerét. Ennek az útnak rendkívül fontos része a tisztképzés megújítása”, jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy március közepére elkészül a sokat emlegetett életpálya-modell is, mely a tervek szerint 2012 januárjától bevezetésre kerül.

Hende Csaba rámutatott: néhány évtized, néhány év, de akár néhány hónap vagy óra leforgása alatt is megváltozhatnak a biztonsági kihívások, melyekkel hazánknak szembe kell néznie, és példaként utalt a napokban zajló észak-afrikai eseményekre. „Ám mindaz, amit itt a Ludovika zászlóaljban megtanulhattok, azok az élmények, amiken itt együtt keresztülmentek, azok az indíttatások, amelyeket megkaptok, sohasem kerülnek majd zárójelbe. Azt várjuk a Ludovika zászlóaljtól, hogy az a mentalitás és szellem – a felelősségvállalás, a kötelességteljesítés, a bajtársiasság, a kezdeményezőkészség – amelynek egy honvédtisztet jellemeznie kell, meggyökeresedjen és elmélyedjen bennetek. Ha így lesz, minden kihívásnak a szeme közé fogtok tudni nézni”, fogalmazott a honvédelmi miniszter.

A tárcavezető felidézte: a Ludovika a magyar honvédtisztek alma matere volt, azoké, akik a nemzet védelmében járták a 19. és a 20. század csatatereit. „Hüek voltak a zászlóhoz, a magyar szabadság ügyéhez, a mindenkori magyar alkotmány szelleméhez és betüjéhez. Végigverekedték a rájuk eső háborúkat – a legnehezebbeket, amelyeket valaha magyar katona megvívott! -, vezették az embereiket, és megtették mindazt, amit a katona szakma szabályai szerint meg kellett tenniük.” Mint a miniszter fogalmazott, e honvédtisztek megállták a helyüket a harctéren, és azután is, hogy a kommunista diktatúra kilökte a szolgálatból és az élet szélére szorította őket. „Példát adtak kötelességteljesítésből, bátorságból, felelősségvállalásból, bajtársiasságból – mindabból, amit egyszóval szolgálatnak nevezünk. Esküjük szerint becsülettel éltek és haltak, s ezzel vívtak ki rangot annak a névnek, hogy ludovikás tiszt”, hangoztatta Hende Csaba, és nagy szeretettel üdvözölte azokat az egykori ludovikásokat, akik megjelentek az ünnepségen.

Megvalósulhatnak az álmok

A miniszter emlékeztetett: a hallgatói zászlóalj 2009-ben egyhangú szavazással választotta magának a Ludovika nevet, tavaly augusztus 20-án pedig egy egész ország figyelte meghatottan, amint a Hősök terén felavatott ifjú tisztek a történelmii hagyományokat felemelve, kardot rántva mondják el „A hazáért mindhalálig!” jelmondatot. „A Ludovika zászlóalj neve kötelez. Ha ti nem emelitek fel ismét ezt a nevet szolgálatotok példájával, mit sem használ nektek ez a név. Ismerjétek meg és váltsátok életre ezt a hagyományt úgy, ahogy a magatok korában arra a haza szolgálatában szükség van. Legyetek méltók hozzá akként, hogy ti magatok is megélitek ezeket az erényeket”, mondta a honvéd tisztjelölteknek Hende Csaba. „Legyetek méltók azokhoz, akik most szolgálnak a Magyar Honvédségben: azokhoz, akik akkor is hüségesek maradtak az esküjükhöz, tiszti becsületükhöz, amikor körülöttük sokan nem ezt tették. Azokhoz, akik az ellenség előtt ezekben az órákban is fegyveres kézzel állva teljesítik a feladatukat. Azokhoz, akik az előttünk álló esztendőkben állítják át arra a pályára a honvédséget, amelyen sok esztendő zuhanása után újra fel fog épülni arra a szintre, hogy maradéktalanul betölthesse hivatását”, mondta a tárcavezető, és hozzátette, hogy ő maga is minden erejével ezen fog dolgozni.

„Erősen hiszem, hogy megvalósulhatnak az álmaitok a szolgálatról, az életre szóló hivatásról, ami célt és értelmet adhat egy embernek. Szolgáljatok tehát becsülettel!”, kérte a hallgatókat Hende Csaba. „Erősen hiszem, hogy megvalósulhatnak az álmaitok egy életre szóló közösségről, amit ez a szolgálat tart össze. Barátokról, akikkel nem csak együtt ültök majd a padban, hanem akikkel együtt járjátok a gyakorlótereket, s majd mindazokat az utakat, amelyre a haza védelme szólít benneteket. Legyetek tehát jó bajtársai egymásnak!”

„Erősen hiszem, hogy megvalósulhatnak az álmaitok egy sikeres karrierről. Arról, hogy a vállatokon ragyogó csillagoknak – amikor megkapjátok őket – lesz jelentése és lesz tartalma: teljesítményt és eredményt, emberséget és kiválóságot jelez majd. Legyetek rá már most is méltóak!”, szólította fel az összegyült tisztjelölteket. „Megvalósulhatnak az álmaitok, ha elkötelezetten jártok az előttetek álló úton, ha megtanuljátok, amit meg kell tanulnotok: harcászatot és hadászatot, fegyverismeretet és nyelveket és legfőképpen azt, miképpen gondoskodjatok a rátok bízottakról, miképpen vezessétek az embereiteket. Ha a hivatásotoknak megfelelő alázattal, pontossággal, szorgalommal, tisztességgel teljesítitek a kötelességeteket, álmaitok mind beteljesednek.” „Honvéd Tisztjelöltek! Azt kéri tőletek a nemzet, hogyha erre az útra léptetek, szolgáljátok! A Magyar Honvédséget, s vele a honvédelem ügyét, nem sokára ti fogjátok a vállaitokon hordozni. Készüljetek fel erre a feladatra becsülettel. Készüljetek fel, hogy életre válthassátok a régi ludovikás jelmondatot: A hazáért mindhalálig!”, zárta beszédét Hende Csaba.

Történelmi pillanat a katonai tisztképzésben

A miniszter után a Honvéd Vezérkar főnöke szólt az egybegyültekhez. „A katonai tisztképzés történelmi pillanata ez”, kezdte beszédét dr. Benkő Tibor vezérezredes. „Büszke vagyok arra, hogy a honvéd tisztjelöltek zászlóaljba tömörülve a Vezérkar főnöke alatt szolgálnak. A büszkeség azonban egyben kötelezettségeket is jelent úgy a tisztek, mint a tisztjelöltek részére. Csak rajtunk múlik, mi kerül rólunk a történelem lapjaira”, mutatott rá a tábornok, és mindenkitől azt kérte, hogy hüen, az elvárásoknak megfelelve végezze tevékenységét. „A hazáért mindhalálig – ebben a három szóban minden benne van. Minden a kitartáson, a bátorságon, a helytálláson, az elhivatottságon múlik”, fogalmazott Benkő Tibor, kiemelve, hogy katonaként a haza, a nemzet érdekei minden körülmények között felülírják az egyéni érdekeket. Becsületes, lelkiismeretes, fegyelmezett szolgálatot és tanulást kért a tisztjelöltektől, hangsúlyozva, hogy mindezt alárendeltjeiktől is követeljék majd meg a jövőben. „De emellett mindvégig maradjanak emberségesek!”, szólította fel őket, majd sok sikert, erőt és egészséget kívánt nekik. „Katonának lenni hivatás, küldetés, egy életre szól: a hazáért mindhalálig!”, zárta beszédét a Honvéd Vezérkar főnöke.

Ezt követően Benkő Tibor vezérezredes átadta az alapító okiratot az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka, Molnár Zsolt alezredes részére, aki a Ludovika induló hangjait követően szintén beszédet mondott. Mint kiemelte, a zászlóalj felállása óriási lehetőséget, de egyben hatalmas feladatot is jelent, mellyel mindenképpen élni szeretne. „Parancsnoki elveim nem változtak: fegyelem, tisztelet, alázat. A fegyelem kívül-belül a katona egyik legfőbb ismérve. Tisztelet a feljebbvalók, az idősebbek, a tapasztalat és a tudás iránt. Alázat a hivatással, a hazával, az elmúlt időkkel szemben”, foglalta össze hitvallását. Molnár Zsolt megköszönte a honvéd tisztjelöltek családtagjainak és hozzátartozóinak, amiért hozzásegítették gyermekeiket ahhoz, hogy a katonai hivatást válasszák, és biztosítják nekik a megfelelő hátteret is, mely nélkül egyetlen katona sem lehet sikeres. „Mi sosem pótolhatjuk a családot, de egy egység, egy csapat is összekovácsolódhat olyannyira, hogy az majdnem családra hasonlít. Legyenek büszkék, és viselkedjenek ehhez méltóan! A Ludovika név kötelez. A hazáért mindhalálig!”, zárta beszédét az alezredes.

Az ünnepség a Szózat hangjaival zárult. Ezt követően a honvédelmi miniszter díszebéden látta vendégül a honvéd tisztjelölteket és a meghívott vendégeket.

Fotó: Tóth László