Ahol az Alligátor születik …

A gyár területe, ahol több mint hatezer ember dolgozik 290.000 m². Arszenyev lakói már olyannyira hozzászoktak a helikopterek állandó repüléséhez, hogy figyelemre sem méltatják a forgószárnyasokat. A gyár területén 30 különböző cég található, amelyek részt vállalnak az Alligátorok születésében.

A gyár építése 1936 decemberében indult, míg az ipari termelés 1939-ben kezdődött meg. A kezdeti időszakban a Progressz SzB – gyorsbombázó, DB – távolsági bombázó, I-16 repülőgépek, valamint M-25, M-85 és M-100 típusú repülőgép motorok javításával foglalkozott. A háború változásokat hozott a gyár életében és 1941 – 1946 között itt gyártották az UT-2 típusú oktató-kiképző repülőgépeket. A háború szabta követelményeknek megfelelően a gyár havonta 90 gépet tudott a frontra küldeni.

A gyár gyakorlatilag 60 éve dolgozik együtt a Jakovlev tervezőirodával, kiképző-oktató, valamint mürepülő sportrepülőgépek gyártásával az 1948-ban kibocsátott Jak-18 típustól a napjainkban gyártott Jak-54-ig. A Jakovlevek gyártásának első nyolc évében – 1956-ig – több tízezer gépet gyártottak, amelyek mind a légierő mind pedig a repülőklubok tekintetében a fő kiképző repülőgépeknek számítottak. A Jak-18 típussal 9 világrekordot állítottak fel.

Jak-55, Jak-55M és Jak-54 típusokkal a szovjet és orosz pilóták világbajnokok lettek és több értékes helyezést értek el különféle mürepülő versenyeken.

1959-től kezdődően profilt váltott a gyár és P-15 típusú, hangsebesség alatti hajóelhárító rakétákat gyártottak, majd 1980-tól kezdődően a „Raduga” tervezőiroda által fejlesztett ZM-80 típusú hangsebesség feletti rakétákat.

Egy újabb előrelépés volt a gyár életében az An-14 típusú, kétmotoros könnyürepülőgép gyártása. A gép gyártásának beindítása több technológiai újítást követelt meg a cégtől.

Nagy változást hozott a „Progressz” életében a Mi-24 típusú harci helikopterek gyártásának időszaka, az 1970 – 1990 közötti időszak. A húsz év alatt több mint 2200 „repülő harckocsi” hagyta el a gyárat, amely az évek során előbb a szovjet, majd az orosz hadsereg fő harci helikoptere lett.

A Mi-24-esek gyártása egy új fejezetet nyitott a cég történetében, 1991-ben a cég megkezdte a Ka-50 majd napjainkban már a Ka-52 típus sorozatgyártását. 2006-ban az Arszenyev városi kerületi duma (választott képviseleti és törvényhozói szerv), valamint a Progressz repülőgépgyár vezetése közös döntésének értelmében létrehozták Arszenyevben a repülés Távol-Keleti múzeumát. A múzeumban a Progressz által korábban gyártott rakéták, helikopterek mellett megtekinthető többek között a P-270 Moskit hajók elleni rakéta, valamint egy igazi „kuriózum” a Ka-30 „Hójáró”.

A Ka-30 „Hójáró” – egy minibusz, amelyre hótalpakat szereltek és mozgatásáról egy belsőégésü motorral hajtott légcsavar gondoskodik.

A „Hójárót” a 20-as években kezdték építeni a Szovjetunióban az északi területek meghódítására, valamint a hadsereg is jelezte igényét. Az 50-es évek végén több tíz szánt készítettek „Észak-2” elnevezéssel, amelyhez a Pobeda karosszériáját és több szerkezeti elemét is felhasználták. 1962-ben kezdődött meg a Progressz gyárban a Ka-30 hójáró fejlesztése immár nagyobb felépítménnyel, amellyel az újabb követelményeknek kívántak megfelelni. A Ka-30 gyártásánál olyan repülési technológiákat is felhasználtak, amelyeket a Kamov kísérleti tervezőiroda munkatársai fejlesztettek ki.

A galéria bepillantást enged a gyár mindennapjaiba, az Alligátorok építésébe...

Galéria: Ahol az Alligátor születik …

aaaa dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd