Tűzszerészek: nem ritka a napi 15–20 bejelentés

Sajtótájékoztatót tartott az MH 1. Honvéd Tüzszerész és Hadihajós Ezred július 12-én, csütörtökön délután az alakulat erdőkertesi robbantási területén. Szilágyi Zsolt alezredes (bal oldali képünkön), megbízott parancsnok az első féléves közszolgálati tevékenységet értékelve elmondta: átlagosan napi 7 bejelentést kaptak, de nem volt ritka az olyan nap sem, amikor 15–20 bejelentés érkezett a tüzszerészügyeletre.

Az alezredes kiemelte: az eddigi évek átlagához képest a soron kívüli intézkedést igénylő bejelentések száma – vagyis amikor az előkerült robbanószerkezetek közvetlenül veszélyeztetik az emberi életet – is emelkedett, az év első felében 466 ilyen esetük volt. A helyszínekre kiérkező tüzszerészek a leggyakrabban még mindig tüzérségi lövedékeket és aknavetőgránátokat találtak, de szép számmal kerültek elő kézigránátok és gyalogsági lőszerek is. A legtöbb bejelentést Fejér, Pest és Veszprém megyékből, illetve Budapestről kapták, vagyis azokról a területekről, ahol a második világháború során komoly harcok voltak.

A parancsnok tájékoztatójában kitért arra is, hogy az elmúlt hetekben gyakran találtak világháborús robbanószerkezeteket – vagy annak hitt fémtárgyakat – a Balatonban. Ennek oka lehet egyrészt a tó alacsony vízállása, amelynek következtében a fürdőzők olyan helyekre is bemerészkednek, ahova korábban nem. Emellett pedig azzal is magyarázható a bejelentések számának emelkedése, hogy az elmúlt hetek kánikulai időjárása miatt a megszokottnál jóval többen strandoltak a „magyar tengerben”.

Szilágyi Zsolt alezredes vázolta azt is, hogy mi az állampolgár teendője abban az esetben, ha robbanószerkezetnek vélt tárgyat talál. Lehetőség szerint meg kell jelölnie a megtalálási helyet, majd értesítenie kell a rendőrséget, akik a helyszínt átvizsgálva döntik el, szükséges-e a Magyar Honvédség tüzszerészeinek kihívása. Megfogni, arrébb vinni tilos ezeket az eszközöket, ha azonban valaki mégis kézbe vesz egy ilyen szerkezeteket, akkor lehetőség szerint óvatos mozdulattal tegye vissza azt a földre. Ugyanez a teendő a tavakból, folyókból előkerült robbanószerkezetekkel is, ekkor azonban célszerü a parton tájékozódási pontot keresni, hogy a rendőröknek és a tüzszerészeknek könnyebb legyen megtalálniuk a vízben lévő eszközt.

Ember István százados (jobb oldali képünkön), az alakulat speciális tüzszerészszázadának parancsnoka hozzátette: az állampolgárok nem segítik a tüzszerészek munkáját azzal, hogy a vízben megtalált robbanószerkezeteket partra viszik, ellenben saját életüket kockáztatják, a több mint hat évtizede vízben rozsdásodó robbanótestek ugyanis bármikor „elmüködhetnek”.

A százados kiemelte: Magyarországon a leggyakrabban 82 milliméteres, szovjet gyártmányú aknavetőgránát, 105 milliméteres magyar repesz-romboló gránát, 88 milliméteres német légvédelmi repeszgránát, valamint szovjet gyártmányú F1-es típusú kézigránát kerül elő a földből, illetve a vizekből.

Szilágyi Zsolt alezredes hangsúlyozta azt is, hogy az alakulatnál mindennap 24 órás szolgálatban van egy tüzszerészjárőr, amely elsősorban az azonnali intézkedést igénylő robbanószerkezetek hatástalanítását és elszállítását végzi. A szolgálat mellett általában 5-6 járőr indul el reggelente a laktanyából, hogy az ország különböző területein „összegyült címeket elintézze”.

A sajtótájékoztatót követően a tüzszerészek demonstrálták munkájukat: az utóbbi hetekben az alakulat központi gyüjtőhelyére szállított robbanószerkezetek közül több tucatnyit semmisítettek meg látványos robbantással.

Fotó: Galovtsik Gábor