Először csak egy szürke pont tűnt fel az ég alján, aztán, ahogy közeledett, egyre jobban hallatszott az a robbanásszerű süvítés is, ami kísérte. Az F-16-os vadászgép pörgött-forgott, majd lecsapott. A földön pedig felporzott a talaj, s egy felvillanó füstgomolyag jelezte: talált. Ez bizonyította a JTAC pontosságát. Szlovéniában, az Adriaiatic Strike 2013 gyakorlaton jártunk…
S hogy mi is az a JTAC (Joint Terminal Attack Controller)? Valójában inkább ki. Egy olyan felszerelést kezelő katona, aki közvetlen rádiókapcsolatban van a környéken elérhető légicsapásmérőkkel. Szükség esetén a JTAC-es megadva a koordinátákat, egyezteti az ellenséges célpontot a harci légi egység személyzetével, akik e rávezetést követve leszámolnak a fenyegetéssel.
„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy cél érdekében kell dolgozzon a szárazföldi és a légierő. A JTAC az az összekötő kapocs, ami ezt lehetővé teszi” – foglalta össze a JTAC tennivalóit a helyszínen Sáfár Albert dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő haderőnem főnöke.
Így, röviden-tömören persze egyszerünek hangzik, de ahhoz, hogy egy ilyen magas fokú precizitást és körültekintést igénylő folyamatsorozatot fennakadás- és balesetmentesen véghez lehessen vinni, gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni kell. E célt szolgálta a június 2-7. között Szlovéniában megrendezett Adriatic Strike 2013 (Adriai Csapás 2013) gyakorlat. Összesen nyolc nemzet – a házigazda szlovének, amerikaiak, franciák, horvátok, magyarok, montenegróiak, olaszok és osztrákok - katonái dolgoztak össze égen és földön egyaránt. Magyarország nem csak JTAC-berendezéssel felszerelt katonákkal, de JAS-39 Gripenekkel is részt vett az egyhetes gyakorlaton.
A sajtónapon már menetrend szerint közlekedtek a különböző nemzetek vadászai. Jobbról amerikai F-16-os hasított a felhőkkel tarkított levegőbe, balról a szlovének feltunningolt Pilatus PC-9-ese színesítette az égboltot… és így tovább. Ám a JTAC-esek ekkora már elrejtőztek a gyakorlótér különböző szegleteiben, készen állva a koordináták leadására és a célpontok azonosítására.
Nem is kellett sokáig várniuk: az információt hamar közölték és az addig köröző vadászgépek megkezdték rárepülésüket a célokra. Előbb füstpamacsok, majd eget zengető robajok hangja jelezte, hogy a mérések pontosak voltak...
Dolguk végeztével a harci gépek visszabújtak a felhőtakarók fölé, helyüket szállító- és kísérőhelikopterek vették át. Megkezdődött a deszant egységek bevonása. Őket rövidesen a páncélozott harckocsik követték. A perce leforgása alatt kialakult háborús jelenetet végül az újra berepülő szlovén PC-9-esek fedező tüze zárta.