Hősi halottak nyomában a Don mellett

Ezután 70 év csend következett, majd a tavalyi doni expedíció során értesítettek az orosz kutatók arról, hogy Kopaniscse mellett a helyi lakosok emlékei szerint lezuhant egy bombázó repülőgép. Mivel azon a részen magyar repülőgépek is harcoltak, mindenképpen szerettük volna akkor meglátogatni a helyszínt, azonban az időjárás ezt megakadályozta. Miután hazajöttünk, Vitaly Latarcev értesített arról, hogy az orosz kutatók folytatták a lezuhanási hely felderítését és találtak olyan falemez darabokat, melyeken a zöld és fehér sáv találkozása látszik, ami valószínüleg a magyar nemzeti trikolór része. Az engedélyek elhúzódása miatt úgy tünt, hogy jövőre lesz feltárva a roncs, de az illegális kutatók megjelenése miatt a helyszínt előre kellett venni. 

2013. október 20-án Valter Jánossal és Rozsos Ákossal indultunk Szolnokról. A határátkelések okozta késés miatt hétfőn este értünk Liskibe. Másnap reggel mentünk ki először a helyszínre, ahol az orosz kutatók vártak minket. Sokukat már név szerint is ismertük, mert közösen dolgoztunk Ilovszkoje környékén tavaly nyáron. A gép lezuhanási helyén több mélyedés van egymáshoz közel egy kis tó szélén. Megmutatták, hogy korábban melyik mélyedésben találtak alkatrészeket, majd megnéztük a korábbi leleteket, melyek között volt egy ezüst két pengős, amely valószínüleg a személyzet egyik tagjánál volt. Egész nap szakadó esőben dolgoztunk, ami megnehezítette a feltárást, mert minden sáros-mocsaras lett. Először a nagykeretes detektorral kutattuk át a becsapódási kráterek környékét, de csak egy helyen (a mocsaras területen) jelzett nagyobb fémtömeget a detektor. Délelőtt egy markolóval megerősítve elkezdődött a kiemelés. Először 10, majd 30 centi mélységig lett kitermelve a föld, majd elkezdődött a gödörben lévő nagy fémjel feltárása. Először a csillagmotorok hengereire jellemző hütőbordák darabjait találtuk meg, majd kiemeltük a Piaggio P.XI. RC-40 típusú motor hiányos főtengelyét. Sajnos csak az egyik hajtókarsor maradt a kráterben, a többit valószínüleg a helyi lakosok vitték el. A további feltáró munka során megtaláltuk (feltehetőleg) a pilóta szarvkormányának egy darabját, melyen olvasható a CAPRONI felirat töredéke. Ezzel azonosítani lehetett a bombázó gyártóját, de a típust még nem. A roncsok közül folyamatosan kerültek elő a személyzet földi maradványai, majd a kiemelt föld teljes átvizsgálása következett a személyzet maradványainak exhumálásához.   

Másnap (szerencsére napsütésben) folytattuk a munkálatokat. Három feladatot kellett végre hajtani: a kráterek környékének detektorozását, a korábban kiemelt föld átvizsgálását és a becsapódási kráterek mélyítését. Mivel a mélykereső detektorunk a további felmérés során nagy jelet nem fogott, a kis detektorral folytattuk és a felszínhez közel fekvő kisebb darabokat kerestük. A detektorozó csoport a becsapódási kráterektől 8 méterre, a többiek pedig a kráterekben találtak emberi maradványokat. A kráter mélyítése során előkerült a személyzet egyik tagjának a gombja is, melyen rajta van a Magyar Királyi Honvéd Légierő jele, a koronás sas. A nap utolsó munkapontjaként átnéztük a kiemelt leleteket. A Ca. 135 alkatrészjegyzéke alapján próbáltuk beazonosítani a gép darabjait. Szerencsére az egyik jellegzetes alkatrészt megtaláltuk a katalógusban, mely a fényképező berendezés állásszögét vezérlő rudazat volt, ezzel sikerült beazonosítani a típust is. Ezután összesítettük a leleteket, melyek között volt a fém vázszerkezet darabja, faborítás és különböző gyürött lemezdarabok, valamint teljesen ép alátétek és csavarok a gép orr-részétől a farok részig és a motor (motorok) környékéről. Ahogy a magyar területen lezuhant roncsok esetében, úgy itt Kopaniscsében is, amint elcsendesedtek a harcok, a helyi lakosok elkezdték a roncsok újra hasznosítását. Szétbontották a motorokat, elvitték az értékes sárkány darabokat és alkatrészeket. A roncsok között talált emberi maradványokat pedig a kráterbe dobták és betemették. 

Az exhumált személyzet maradványainak és a gép kiemelt darabjainak további sorsával kapcsolatban a Don Kutatócsoport intézkedik. (Én a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálynak készítek jelentést.) A leletek a helyi múzeumok illetőségébe tartoznak, de talán néhány darab majd a magyar múzeumok kiállítási anyagát fogja gazdagítani. Remélhetőleg a személyzet földi maradványai hamarosan hazakerülnek Magyarországra, ahol katonai tiszteletadással búcsúzhatunk majd a hősi halottainktól. 

Mivel a korabeli jelentésekben Asztalos Ferenc zászlós, Mády Zoltán hdp. őrmester, Csiszér András szakaszvezető és Jandrasits László őrmester hősi halálának helyszíneként Kopaniscsét tüntették fel, mi pedig (a leletek alapján bizonyíthatóan) egy magyar bombázógépet tártunk fel Kopaniscsénél, úgy gondolom, hogy közvetett bizonyítékok alapján azonosítható lesz a személyzet földi maradványa.