A Moorabbin repülőtéren működik az Ausztrál Légierő egyik legnagyobb repülőmúzeuma és oldtimer gyűjteménye, melyekből néhányat repülőképessé is tesznek. Az önkéntesen működő ausztrál múzeum tulajdonosával, David Soderstorm-mal készült interjút olvashatják most lapunkon!
Kérlek, mutasd be a múzeumot!
Az Ausztrál Nemzeti Légi Múzeum vagyunk, Melbourne dél-keleti részén a Moorabbin Repülőtéren. Jelenleg önkéntesen müködünk, teljesen profitmentes egyesületként több mint 50 repülő és 20 db repülőgép hajtómüvel a tulajdonban.
Korábban említetted, hogy felújítást is végeztek. Ezek a gépek repképesek lesznek?
Lesz néhány, ami igen a végén. Némely régebbi repülőgépnél, az alkatrészek beszerzése nehezebb lesz időről időre, némely esetben pedig lehetetlenség. Ezért a múzeum célja, hogy megőrizze és összegyüjtse azokat a repülőgépeket, melyek képviselik az ausztrál repüléstörténetet. Habár több gépet is képesek vagyunk gurulásra késztetni és megőrizni a képességet.
Hogyan kezdődik egy gép felújítása?
A legelső út ott kezdődik, hogy mit és hogyan újítunk fel egy gépen. Az olyan dolgok, mint „mennyibe fog kerülni?”, „az alkatrészek kéznél vannak, vagy le kell gyártatni?”, „van-e határideje a projektnek?” az első kérdések. Miután ezek a dolgok meghatározásra kerülnek, elkezdünk az alkatrészek beszerzésén dolgozni, ezek esetleges helyettesítésén. Még múzeumként is figyelni kell arra és fontos, hogy korrózió ne legyen a gépeken. Nemrég kezdtük el a Beaufort gépnek a felújítási munkálatait, weboldalunkon megtekinthető és adományokat is lehet küldeni.
Jelenleg mi található a múzeumban?
Egy csodás repülő kollekció, ezek közül néhány nagyon ritka, mint például:
DAP Beaufighter A8-328 - az egyik abból a hatból, ami fennmaradt és az egyetlen ami képes lesz guruló manőverekre.
CAC Wirraway A20-10 - ez a legöregebb megmaradt Wirraway a világon.
Desoutter II – az egyik a megmaradt háromból.
DAP Beaufort A9-13 – a legöregebb Beaufort a világon.
BE2A, csak a szárnyak – ritka szárnykészlet az I. vh. Idejéből.
Kelly and Lewis V8 Engine – az egyike a megmaradt háromból a világon.
Kapcsolatban vagytok repülőnapok szervezőivel?
Nem, de a múzeumunk szokott kiállítás céljára jelen lenni.
Az Ausztrál Légierő segít valamiben? Ismerik a munkáitokat?
Szoktak segíteni a tervezésben és tanácsot is adnak, alkalmanként részt is vesznek és tudják mit csinálunk és mik a céljaink.
Melyik gép felújítása volt a legnehezebb?
Mindegyik önmagában nagy kihívást jelent. A Beaufort felújítása igen masszív dolognak tünik révén, hogy kétmotoros bombázóról van szó és több mint 30 000 darabból áll, ami hatalmas munkát ad majd a következő évekre.
Melyik a kedvenc géptípusod? Múlt és jelen?
Nehéz kérdés! Személy szerint a Beaufighter, egy csodás gép hatalmas erővel az akkori időkben.
Igazat megvallva, nekem személy szerint az F-4 Phantom a kedvencem, mely repült ausztrál színekben 1970-1973 között. Van Ausztráliában megmaradt repképes példány, ha nincsen dolgoznál egyen?
Sajnos nincsen F-4-es repképes állapotban Ausztráliában. Lízingelve voltak és távoztak amikor az F-111C-k megérkeztek. Egy darab van kiállítva a RAAF múzeumában, de ez nem szolgált a légierőnél. A múzeumunknak nincsenek meg a megfelelő technikák egy ilyen modern gép felújítására.
Elsősorban magyar olvasóinknak, van olyan „keleti” gép amin szívesen dolgoznál?
Nem egészen, ugyanis a múzeumunk célja megőrizni az ausztrál repülés történetében megfordult gépeket. Ennek ellenére, ismerek pár embert akik MiG vagy Szuhoj pilótakabinokkal tünnek fel bemutatókon. Néha vidéken is kabin gyüjteményekben. Plusz ott van a használatuk lefordításának gondja és az alkatrészeké!!!
Köszönöm a segítséget, remélem hamarosan beszélünk!
Nagy örömömre szolgált, kérünk minden olvasót látogasson el weboldalunkra, vagy a Facebook oldalra. www.aarg.com.au, www.facebook.com/moorabbinairmuseum
Interjú és fordítás: Benedek Levente, lhsn.hu
Fotók: aarg.com.au
Az interjút az Lhsn.hu és az Airshowinfo.hu készítette!