2023. 11. 29. szerda
Taksony
: 380 Ft   : 347 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere

Art of WAR  |  2014. 07. 30., 13:40

Az első világháború fegyverei minden korábbinál nagyobb pusztítást végeztek a katonák között. Ebben nagy szerepük volt az olyan újdonságoknak, mint a harckocsi vagy a géppuska, amely technikai eszközök ekkor mutatkoztak be. Heti - szokás szerint szubjektív szempontok szerint összeállított - tízes listánkba olyan fegyvereket gyűjtöttünk össze, amelyek meghatározták az első világháború nagy csatáinak kimenetelét.

A géppuska

Önmüködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák  a lövészárok-háborúkban rendet vágtak a rohamozó gyalogság soraiban. A géppuskát a háború elején leginkább védekezésre használták. Az egymást fedező géppuskafészkek gyakorlatilag leküzdhetetlen akadályt állítottak a rohamozó gyalogság elé, akik tömegesen lelték halálukat a jórészt az arcvonal két oldalán felállított automata fegyverek kereszttüzében. A fegyverek 1915-re már a frontvonalak talán legfontosabb tényezőivé váltak. Betonfedezékeket kaptak, de kifejezetten offenzív célokra is kiválóan alkalmasnak bizonyultak. A géppuska kiváló hadrafoghatóságát először a németek ismerték fel, és nagy számban kezdtek el automata fegyvereket bevetni, kezdeti sikereik is részben ennek köszönhetők. 

Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere

A harckocsi

A harckocsit, vagy ahogy akkoriban a bakák nevezték, a tankot a fronton tapasztalt irdatlan emberveszteség és a lövészárok-háború nehézségei hívták életre. A tervezők szeme előtt egy olyan jármü lebegett, amely képes leküzdeni az útjába kerülő árkokat, akadályokat, megvédi a gyilkos géppuskatüzzel szemben is a benne ülőket, és fegyverzetével megtisztítja az utat az előretörő gyalogság előtt. Elsőként a britek ismerték fel a páncélosok jelentőségét. A fejlesztés nagy erőkkel indult meg, és 1916 januárjában bemutatták az első müködőképes harckocsit, a Big Willie-t. A gyártás megindulása teljes titokban zajlott, különböző fedőneveket eszeltek ki, a Big Willie, másik nevén Mother, valamint az abból kifejlesztett Mark I a hivatalos iratokban csak mint Water Carrier szerepelt. Mivel ennek rövidítése félreérthető lett volna, született meg a TANK fedőnév. A jármü egyre korszerübb lett, a későbbi típusokról már elmaradtak a kanyarodáshoz szükséges segédkerekek, és a korábban többfős vezetőgárda és a motorhoz szükséges gépészcsapat létszáma is fokozatosan csökkent. Egyre jobbak lettek a technikai mutatók is. A folyamatosan modernizálódó Mark-szériából legnagyobb számban a Mark V típust és annak változatait gyártották. 

Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere

A gyorstüzelő ágyú

A gyorstüzelő ágyú képzett tüzérek kezében igencsak hatékony fegyvernek bizonyult, mivel percenként akár hússzor is tüzelhettek vele. Először a franciák vetették be nagyobb számban híres hetvenötösüket, amelyből már a háború kezdetekor négyezer darabbal rendelkeztek. Az addigi ágyúkkal szemben újítást jelentett a hidraulikus ütközés-gátló, ami lecsökkentette a fegyvercső visszarúgását annyira, hogy a két kerék lefékezése elég volt ahhoz, hogy ne kelljen minden egyes elsütés után újra a kiinduló helyzetbe visszatolni az ágyút és újra célozni. Gyorsaságának és pontosságának köszönhetően korszakának legjobb gyorstüzelő ágyújának tartották, mire befejeződött a háború, addigra már több mint tizenkétezer darab hagyta el belőle a gyárat.

Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere

A páncélvonat

A páncélvonat ötletével az oroszok álltak elő 1914-ben, az eszközt már a háború előtt fejlesztettek. Korábban, például a búr háborúban is kísérleteztek már megerősített vonatok bevetésével, és az orosz mérnökök pedig felhasználták ezeket a tapasztalatokat. A páncélvonatokba négy szerelvényt építettek, géppuskával, vagy kis kaliberü lövegekkel felszerelve, és két vezérlő kocsiból álltak, a vonat elején és végén egy-egy lapos oldalfalú kocsi szolgálta a biztonságot. A háború kitörésekor a páncélvonatokat azonnal bevetették Galíciában. A harcok előrehaladtával egyre nagyobb, fejlettebb páncélvonatokat építettek. Ezekhez az erődépítészetből és a hadihajók kialakításából vették az ötleteket. Az új vasúti-cirkálókat 1916-tól kezdték el építeni. Ezeket egy alacsony oldalfalú kocsira építették fel, beépítettek két 60 LE-ős benzinmotor, ami 45 kilométer/órás sebességre volt képes gyorsítani az eszközt. Fő fegyverzete egy-egy 57 milliméteres gyorstüzelő Nordenfelt ágyú volt a kocsi két végén. A szerelvényhez tartozott még 2 darab, kéttengelyes vágány-teherautó is. Az orosz sikereket látva az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében is elkezdték a páncélvonatok építését.

Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere

A léghajó

A léghajót, mint szállítóeszközt már a világháború előtt is ismerték, katonai alkalmazására azonban nem gondoltak. 1914-ben a katonai vezetőknek még nem sok elképzelésük volt arra nézve, hogyan is tudnák ezeket a nagyméretü és a repülőgéphez képest lomha jármüveket a csatákban alkalmazni. Mivel azonban ezek a monstrumok lényegesen nagyobb magasságba tudtak emelkedni és stabilabbak is voltak, mint a kezdetleges harci repülőgépek, hamarosan találtak nekik feladatot. A szikratávíróval, elektromos bombakioldóval, sok egyéb más müszerrel rendelkező német léghajók több vállalkozást hajtottak végre, nagy hatótávolságuknak köszönhetően Londont is többször bombázták. Kevés kárt okoztak ugyan, de jelentős élőerőt és haditechnikai felszerelést kötöttek le az ellenség hátországában. Emellett felderítő feladatokat is elláttak, mint például 1916-ban a skagerraki tengeri ütközet előtt. Térfogatuk folyamatosan növekedett, összesített motorteljesítményük pedig hatszáz lóerőről kétezer lóerőre emelkedett. Ám 1916 végétől a repülőgépek „utolérték” a Zeppelineket, a következő évben ki is vonták őket a nyugati hadszíntérről.

Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere

Az akna

A lövészárok-háborúk egyik fontos eleme lett az ellenség mozgásának akadályozása. Ennek az egyik leghatékonyabb eszközévé vált az akna, amit álcázva helyeztek el a lehető legnagyobb pusztítás érdekében. Az aknák önmüködően vagy irányítással robbantak. Az önmüködő akna müködésbe lépésekor bekövetkező robbanást maga a céltárgy idézte elő, amely lehetett személy vagy technikai eszköz - a harckocsi megjelenése ezek jelentőségét is megnövelte. Az irányított akna robbanását időzített (késleltető) szerkezet vagy az aknát megfigyelő katona végezte. A megfigyelt akna elektromos gyújtásra müködött. A háború kezdetén jobbára az orosz és a szerb csapatok alkalmazták. Előnye volt, hogy rejtekhelyen tartózkodó katona hozta müködésbe. Különösen visszavonulás során okozott jelentős veszteséget az arcvonal mögött előretörő támadó félnek. Az aknát a tengeren is alkalmazták, ahol akár kilométeres aknazárakat is telepítettek, ami a hajók egyik legfőbb ellensége lett. 

Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere

A kézigránát

A kézigránát is létezett már az első világháború előtt is, de igazán nagy pusztítást a lövészárok- hadviselés során tudott kifejteni, ekkor ugyanis egészen közel kerültek egymáshoz a harcoló felek. A frontokon a gyalogos katonák állandó fegyverévé vált ez a müködési elv szempontjából igencsak egyszerü szerkezet. A legnagyobb hasznát akkor vették, amikor a katonák jól beásott ellenséget támadtak, ekkor ugyanis a puskának és a szuronynak nem sok hasznát vették, míg kézigránátok segítségével képesek voltak tüzérségi támogatás nélkül is megtisztítani a lövészárkokat. 

Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere

A lángszóró

Ez a fegyver már csak azért is érdekes, mert annak ellenére, hogy a német hadsereg vetette be először a fronton, feltalálója egy magyar ember, Szakáts Gábor volt. A feltaláló számos egyéb harceszközt szabadalmaztatott, ám egyik sem volt olyan félelmetesen hatékony, mint a lángszóró. Amikor a német csapatok először hajtottak végre támadást a szerkezettel, a francia katonák hanyatt-homlok menekültek a német lángszórós osztagok elől. Pszichológiai hatása sok győztes csata megvívásához segítette hozzá a német hadsereget, bár ezek a győzelmek nem voltak jelentősek a háború egészét tekintve. Müködési elvük az 1915-ös prototípus óta nem változott, eltérés csak külsőségekben, illetve a hajtó- és gyújtóanyagok összetételében lelhető fel. Szintén a Nagy Háború betonbunkerekkel megerősített lövészárkaiban derült ki, hogy ez a félelmetes fegyver a három méter vastag betonfalat is képes száznegyven fokra hevíteni, s ezzel kiüzni a védőket biztosnak hitt állásaikból.

Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere

Harci gázok

Az első világháborúban bevetett harci gázok voltak az első, mai értelemben vett tömegpusztító fegyverek. Hatásuk annyira szörnyü volt és olyan maradandó emlékeket hagyott a frontot megjárt katonákban, hogy Adolf Hitler, aki a saját bőrén érezhette a hatásukat, húsz évvel később még a legkilátástalanabb helyzetben sem adott parancsot ilyen fegyverek bevetésére - ahogy a második világháború során, a többi ország katonai vezetői sem. Az elsősorban támadó fegyverként ismert, de védő fegyverként is használható vegyi fegyver, a harci gáz az élő szervezetben okozott vegyi változások révén tette harcképtelenné a katonákat, súlyos esetben halált is okozhattak. A különféle izgató és mérges gázok gyakorlati hadrafoghatóságának ötlete Franciaországból ered. A francia haderő már a világháború kitörésekor rendelkezett mintegy harmincezer darab brómecetészterrel töltött kézigránáttal, amelyeket eredetileg a francia rendőrség rendelt meg. Az első vegyifegyver, amelyet az első világháború során alkalmaztak is, egy szintén brómecetészterrel töltött puskagránát volt, amelyet 1914 augusztusában az argonne-i erdőben használt a francia hadsereg. A mustárgázt először 1917-ben vetették be a németek a belgiumi Ypres mellett; a britek és a franciák ellen. A háború végére a szövetségesek is elő tudták állítani a szert, amelyet 1925-től a genfi egyezmény, illetve 1993-tól a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény is tiltólistára helyezett. 

Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere

A repülőgép 

Alig néhány évvel a Wright fivérek első repülése után megszülettek az első hadrafogható repülőgépek. Bár az ellenségeskedések megkezdésekor gyakorlatilag egyik hadviselő félnek sem volt semmilyen elképzelése arra nézve, hogy miként lehetne a repülőgépet mint fegyvert felhasználni, a háború végére a légierő önálló fegyvernemmé vált, ezzel párhuzamosan pedig a technológia is óriásit lépett előre. Rendkívüli mértékben fejlődtek a repülőgépek, a motorok, a fedélzeti és bombafegyverek, a híradástechnika és a légvédelem is. Ezeket a tényezőket összevetve megállapítható az antant egyértelmü fölénye, mely elsősorban a repülőgép átgondolt alkalmazásának terén, valamint a fegyvernemen belüli specializáció magas fokában mutatkozott meg, de az esetek többségében a haditechnikában is a központi hatalmak előtt jártak. Az anyagcsatát nehezen bíró, a harcok végén egyértelmüen védekezésre kényszerített Németország viszont a vadászrepülőgépek fejlesztésében és alkalmazásában tudott kiemelkedőt nyújtani. 

Az első világháború tíz leghalálosabb fegyvere

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 11. 20., 14:42
Folytatódik az idén meghirdetett Embert a vasra! toborzókampány, amelynek második fázisában a megújuló tüzérséget jelentő PzH 2000 önjáró tüzérségi eszközök leendő kezelőit szólítja meg a Honvédelmi Minisztérium. Erről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke beszélt november 16-án, Bakonykútiban.
2023. 10. 31., 14:21
1943. november 5-én az amerikai Sculpin tengeralattjáró kilencedik csendes-óceáni őrjáratára indult Pearl Harborból. Feladata az volt, hogy három társával a Spearfish - sel, a Searavennel és az Apogonnal a félelmetes erőddé kiépített Truk Atoll közelében álljon lesbe és a németektől átvett farkasfalka taktikát alkalmazva lecsapjon a japán hajókra.
2023-11-10 11:24:53
Az elmúlt harminc év legnagyobb hazai gyakorlatán az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái is megmutatták, hogy jó gazdái a PzH 2000 önjáró lövegeknek. Az alakulat katonái a Bakonyban rengették meg a földet az 55 tonnás vasaikkal.
2023-10-27 11:26:24
„Nincs nemzeti szuverenitás, nincs biztonság és nincs honvédelem jól működő, földi telepítésű légvédelmi rendszerek nélkül” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a NASAMS légvédelmi rakétarendszer ünnepélyes átadóünnepségén, Győrben, az MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezrednél, október 26-án.
2023-10-09 12:00:02
Magyar-román légi kutató-mentő gyakorlaton vettek részt az MH Kiss József 86. Helikopterdandár katonái. A 2002. október 17-én Aradon megkötött kétoldalú megállapodás alapján évente megrendezett kutató-mentő gyakorlat célja a békeidőszakban bajba jutott katonai légijármű-személyzetek felkutatása és mentése.
2023-10-06 10:14:31
Jövőbemutató, életmentésre alkalmas technológiát mutattak be a 4iG Csoport tagvállalatai – a Vodafone Magyarország és a Rotors & Cams – október 3-án, a Balatonon. A drónos vízimentést az Internet Hungary-n, Magyarország egyik legfontosabb szakmai konferenciáján szemléltették.
   MÁSOK ÍRTÁK
2023. 11. 28., 10:50
Akkreditációs látogatás keretén belül fogadta Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese az új olasz véderő, valamint az új görög véderő-, katonai és légügyi attasét.
2023. 11. 24., 10:45
Delegáció élén Párizsba látogatott dr. Sticz László vezérőrnagy, az Európai Unió EUFOR ALTHEA műveletének következő parancsnoka november 20-án. A látogatás célja a bosznia-hercegovinai francia szerepvállalás és a francia-bosnyák kapcsolatok részleteiben történő megismerése volt.
2023. 11. 23., 15:24
Közel 6 000 fő, 47 katonai szervezet részvételével lezárult hazánkban a harminc éve nem látott méretű és komplexitású Adaptive Hussars 23 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlat, amelynek keretében sikeresen vizsgázott mind a Magyar Honvédség, mind a védelmi igazgatás – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2023. 11. 22., 11:21
Katari katonai vezetőkből álló delegáció tett látogatást a zalaegerszegi Rheinmetall Hungary gyárban november 21-én, kedden.

  JETfly Magazin

A korábban bejelentett 95 darab új Boeing és 15 darab új Airbus repülőgép beszerzésével az Emirates légiflottája 310 szélestörzsű repülőgéppel bővül az elkövetkező években. A flotta kiszolgálására új, hipermodern műszaki bázist is épít a légitársaság.