2024. 04. 22. hétfő
Csilla, Noémi
: 395 Ft   : 370 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Tíz nagy erejű nukleáris robbanás

Art of WAR  |  2014. 08. 22., 10:52

Az atombombáról mindenkinek a szerencsétlenül járt Hirosima és Nagaszaki ugrik be elsőként. Talán dereng még valami arról, hogy a franciák is kísérleteztek atombombával valahol a Csendes-óceán szigetein, és sejtjük, hogy a többi atomhatalom is folytatott hasonló kísérleteket. Heti tízes listánkba tíz hatalmas erejű nukleáris robbantást gyűjtöttünk össze, a szokásos szubjektív szempontok szerint.

Tíz nagy erejü nukleáris robbanás

Az első szovjet atombomba

Az első szovjet atombomba, kódnéven RDSZ–1 fejlesztése és építése 1946 áprilisában, a Szarov mellett létrehozott Arzamasz–16 telepen kezdődött. A programban dolgozó tudósok két bomba tervét készítették el. Az RDSZ–1 a plutóniumtöltetü amerikai Fat Man másolata volt, míg a vele párhuzamosan fejlesztett RDSZ–2 eredeti szovjet konstrukció volt. Az atomfegyver-programot felügyelő Lavrentyij Berija Sztálin utasítására az RDSZ–1 megépítését szorgalmazta. A huszonkét kilotonna TNT hatóerejével egyenértékü bomba az „Első villám” nevet kapta. A szovjet atomfegyver-fejlesztés kezdetben jelentősen elmaradt az amerikaitól, de később a Manhattan-terven dolgozó Klaus Fuchstól és társaitól kapott információknak köszönhetően sikerült jelentősen csökkenteni a hátrányt. A bomba hasadóanyagát a Majak-üzemben állították elő, az összeszerelését az Arzamasz–16 telepen végezték el. A robbantás helyszínének kijelölt Szemipalatyinszkba a legnagyobb titoktartás mellett vasúton szállították. A bombát a kísérleti robbantáshoz egy százötven méter magas toronyban helyezték el. Bár Moszkva ezt követően még közel egy hónapig nem tett bejelentést a történésekről, az Egyesült Államok nagyon hamar rájött, hogy az amerikai atommonopólium korszaka befejeződött, miután egy U−2-es kémrepülőgép levegőmintákat szolgáltatott a szovjet légtérből.

Tíz nagy erejü nukleáris robbanás

Ez volt a legnagyobb robbantás

A Cár-bombát eleve azzal a szándékkal építették meg a Szovjetunióban, hogy az övék legyen a világ legnagyobb nukleáris fegyvere. Ez sikerült is, olyannyira, hogy az ötvenes években kifejlesztett óriásbomba még ma is a legnagyobb hatóerejü atomfegyvernek számít. Mivel ezt a félelmetes pusztítóerőt demonstrálni is akarták az illetékes elvtársak, a bomba felrobbantása mellett döntöttek. Nyikita Hruscsov pártfőtitkár úgy rendelkezett, hogy a kísérleti robbantásra az SZKP XXII. Kongresszusának ideje alatt kerüljön sor. A bomba olyan nagy és nehéz volt, hogy a szállítására rendelt Tu–95 bombázót át kellett építeni, hogy a szerkezete elbírja a közel harminctonnás monstrumot, amely teljes egészében el sem fért a bombatérben, így azt a törzsbe félig besüllyesztett állapotban függesztették a gépre. A bombát 1961. október 30-án a Novaja Zemlja északi részén lévő nukleáris kísérleti telep fölött, négyezer méteres magasságban robbantották fel. A hatalmas tüzgömb elérte a földfelszínt, és kis híján a bombát kioldó repülőgépet is. A fényhatás még ezer kilométerről, így Finnországból is látható volt. A hőhatás akkora volt, hogy még száz kilométeres távolságban is harmadfokú égési sérüléseket okozott volna. A robbanáskor kialakult gombafelhő hatvannégy kilométer magasra emelkedett, a szeizmikus lökéshullámok háromszor kerülték meg a Földet.

Tíz nagy erejü nukleáris robbanás

Az amerikai rekord

Bár nem szólt akkorát, mint a Cár-bomba, az amerikaiak is „büszkélkedhetnek” hatalmas erejü nukleáris fegyverekkel. A legnagyobb erejü kísérleti robbantásukat a Castle Bravo fedőnévre hallgató hidrogénbombával hajtották végre, melyet 1954. március 1-jén robbantottak fel a Marshall-szigetekhez tartozó Bikini-atollon a Castle hadmüvelet első tesztjeként. A mai napig ez tartja az Egyesült Államok által felrobbantott legnagyobb hatóerejü nukleáris fegyver rekordját tizenöt megatonnás energiahozammal, ezzel együtt azonban a legjelentősebb véletlenszerü radioaktív szennyezést is előidézte. A robbanásból származó radioaktív kihullás megbetegítette az atollt előzőleg benépesítő lakosokat, akik később visszatértek a helyszínre, csakúgy, mint a Daigo Fukuryu Maru (Szerencsés Sárkány) japán halászhajó személyzetét. A robbantás hatásai nemzetközi aggodalmat váltottak ki a légköri termonukleáris tesztekkel kapcsolatban.

Tíz nagy erejü nukleáris robbanás

A franciák kísérletei

Bár a Godzilla címü film hatalmas szörnye a képzelet szüleménye, a film nyitójelenetében bemutatott francia nukleáris tesztek nagyon is valóságosak voltak. Franciaország 1960 és 1996 között a világ több pontján is hajtott végre atomkísérleteket. Eleinte a Szahara algériai részén, majd a Csendes-óceánon a Francia-Polinéziához tartozó Maruroa és Fangataufa korallzátonyokon folytak a légi, illetve víz alatti kísérletek. Ez idő alatt összesen kétszáztíz robbantást hajtottak végre, amelynek káros mellékhatásaként Tahitit is magas sugárdózis érte egy 1974-es robbantás után. A hadsereg mérései kimutatták, hogy a szigeten július 19-én és 20-án a radioaktív anyagokkal teli felhőkből hulló eső nagy mennyiségben tartalmazott az emberi egészségre rendkívül veszélyes elemet, plutóniumot.

Tíz nagy erejü nukleáris robbanás

Z betüt rajzolt az égre az angol atombomba

Az ötvenes években Anglia is kivette részét az atombomba-fejlesztésből, ennek célja leginkább a nagyhatalmi státus megőrzése volt, valamint a függetlenedés az Egyesült Államoktól. 1952 májusában a brit kormány bejelentette, hogy a tesztelést az Ausztrália partjaitól északnyugati irányban elhelyezkedő lakatlan Monte Bello-szigeteken, az ausztrál kormánnyal együttmüködésben fogják véghezvinni. A kutatás tudományos igazgatója dr. W.G. Penney atomfizikus volt, aki a világ első atombombájának megalkotásában is tevékeny szerepet vállalt. A Monte Bello-szigetek tiltott zóna lett, így a hajók és légi jármüvek nem léphettek be a térségbe. A robbantásra váró bombát egy fregatton helyezték el, amelyet aztán a nagy erejü robbanás megsemmisített. Az egyik jelen lévő tudósító feljegyezte, hogy az atombombák esetében megszokott gombafelhő helyett egy csúnyán írt z betüre emlékeztető felhő jelent meg a robbanás után. Ennek ellenére a kísérlet sikeres volt, a tudományos igazgató pedig a lovaggá ütést is kiérdemelte.

Tíz nagy erejü nukleáris robbanás

Az első hidrogénbomba-teszt

Ivy Mike volt a kódneve az Egyesült Államok első hidrogénbombatesztjének. A bombát 1952. november elsején robbantották fel a csendes-óceáni Enewetak-atollon az Ivy hadmüvelet részeként. Ez volt az első olyan próba, amelyben egy Teller-Ulam típusú lépcsős fúziós szerkezetet alkalmaztak, és általában ezt tartják az első sikeres hidrogénbombatesztnek, amelyben a robbanás hatóerejének jelentős része származott magfúzióból. A szerkezet méretei és fúziós üzemanyaga miatt nem volt bevethető termonukleáris fegyverként; kizárólag egy rendkívül óvatos kísérletnek szánták, hogy jóváhagyják a megatonnás nagyságrendü robbantások koncepcióját. A robbanás egy csaknem két kilométer széles és ötven méter mély krátert hozott létre az Elugelab-sziget helyén. Az általa keltett légnyomás és tengeri hullámok a tesztszigetekről minden növényzetet letéptek. Még a robbanás központjától ötven kilométeres távolságban elhelyezett hajókra is radioaktív koralltörmelék hullt, és az atoll körüli terület súlyosan szennyezetté vált. A robbanás helyén az intenzíven koncentrálódó neutronfluxus két új kémiai elemet eredményezett, az einsteiniumot és a fermiumot. 

Tíz nagy erejü nukleáris robbanás

Emiatt született meg a Greenpeace

Amchitka egy kicsi, vulkanikus sziget Alaszkában, az Aleut-szigetlánchoz tartozó Patkány-szigetek tagja. Mintegy hatvannyolc kilométer hosszú, szélessége három és hat kilométer között váltakozik. A távoli és igencsak festői sziget mégsem javasolt a turisták számára, ugyanis az Egyesült Államok Atomenergia Bizottsága ezt választotta helyszínül föld alatti kísérleti robbantásokhoz. A tesztek során három bombát robbantottak fel itt, a nyolcvan kilotonnás Long Shotot, a nagyjából egy megatonnás Mirlow-t, végül a közel öt megatonnás Cannikint 1971-ben, amely a legnagyobb erejü volt az USA által föld alatt tesztelt bombák közül. A Cannikin felrobbantása nem kerülte el a környezetvédő csoportok figyelmét sem, amelyek ekkoriban már komolyan foglalkoztak a sugárzás környezetkárosító hatásaival. Véleményük szerint a föld alatti kísérletek hozzájárultak a földrengések és a cunamik kialakulásához is. A később Greenpeace-ként ismertté váló szervezet első (sikertelen) akciója a sziget partjainál megrendezett tiltakozás lett volna. A már használaton kívüli kísérleti területen a sugárzás mértékét folyamatosan ellenőrzik, a legújabb adatok szerint radioaktív szivárgásnak nincs jele.

A bomba alatt állva figyelték a robbanást

Bármennyire hihetetlennek tünik is, az Egyesült Államokban zajlott olyan kísérlet, mely azt hivatott bizonyítani, hogy hogy egy, a levegőben felrobbanó nukleáris töltettel felszerelt rakéta veszélytelen a civil lakosságra nézve. Ezt bizonyítandó, a légierő öt magas rangú tisztje önként jelentkezett, hogy a robbanást − amelyet közben filmen rögzítettek − minden védőfelszerelés nélkül nézze végig közvetlen közelről. A tesztre azért volt szükség, mert a hidegháború kezdeti időszakában, vagyis az atomfegyver büvöletében olyan levegő-levegő rakétákat terveztek rendszerbe állítani, melyek nukleáris robbanófejük segítségével semmisítették volna meg az amerikai légtérbe merészkedő szovjet bombázókat. Ez érthető módon kiválthatta a lakosság ellenszenvét, az ő megnyugtatásuk érdekében végezték tehát a nem mindennapi tesztet. Ez volt a Genie becenéven ismert MB-1/AIR-2 levegő-levegő rakéta első, és mint utóbb kiderült, egyetlen éles próbája. A rakétából később több mint ezer darabot gyártottak le, és a nyolcvanas évek elején szerelték le őket.

Tíz nagy erejü nukleáris robbanás  

A hajókat akarták elpusztítani

A Crossroads hadmüvelet során nukleáris fegyvereket tesztelt az Egyesült Államok a csendes-óceáni Bikini-atollon, 1946-ban. A program célja a nukleáris fegyverek hadihajókra gyakorolt hatásainak vizsgálata volt. A müvelet során két huszonhárom kilotonnás atomfegyvert robbantottak fel, az Able-t és a Bakert. Az Able-t a tengerszint felett százötvennyolc méterrel robbantották fel 1946. július 1-jén, a Baker felrobbantása huszonhét méterrel a víz alatt történt, 1946. július 25-én. A Baker robbantása következtében valamennyi teszthajó radioaktív szennyezést szenvedett. Ez volt az első eset, amikor a radioaktív hulladék azonnal koncentrálódott a helyszínen. A Baker robbanása olyan sok szokatlan jelenséget produkált, hogy két hónap múlva konferenciát tartottak a nevezéktan egységesítésére, és új kifejezéseket határoztak meg, hogy a leírásokban és vizsgálatokban használják őket. Az 1950-es évek nagyméretü termonukleáris tesztjei a Bikini-atollt alkalmatlanná tették a fenntartható mezőgazdaságra és halászatra. A radioaktív szennyezés miatt az atoll napjainkban is lakatlan.

 

Az atmoszférában is tesztelték?

Sokat lehet hallani arról, hogy az Egyesült Államok a Föld atmoszférája fölött is végrehajtott nukleáris kísérleteket. Ezeknek az atombombáknak a magnetoszférára gyakorolt hatása elhanyagolható volt, az 1962. július 9-én, a a Johnston-sziget felett négyszáz kilométerre felbocsátott „Starfish Prime” kódnevü hidrogénbomba viszont szó szerint egy mesterséges Van Allen-nyúlvány létrejöttét okozta, ami Hawaii-tól Új-Zélandig beragyogta a Csendes-óceán feletti égboltot. A helybéli szállodák „Szivárványbomba-partikat” tartottak a tetőkön és verandákon. Amikor a kisülés elérte a felszínt, az emberek rövid eszméletvesztésekről és elektromos üzemzavarokról számoltak be, például az elektromos garázsajtók maguktól nyíltak ki, csukódtak be. Ám az igazi látványosság természetesen az égen volt látható. 

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024-04-11 10:21:28
2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024-03-25 13:49:47
„Az ejtőernyős állomány képességének fenntartása kihívás, felkészítésük nehéz, ám az alkalmazásuk pillanatában rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepet kapnak” – nyitotta meg kötetlen hangnemben a 2024-es ejtőernyős napot Sánta Gábor dandártábornok, az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka.
2024-03-22 13:32:24
Az Olasz Légierő a közelmúltban búcsúzott a HH-212A helikoptertől, amely több mint 40 év intenzív olaszországi és külföldi szolgálat után vonult nyugdíjba. A HH-212A típus hadrendbe állítása óta több mint 180 000 órát repült, és több száz életet mentett meg.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 22., 10:34

Tata, ahol most jó katonának lenni!

Fokozott Hanghatás podcast: beszélgetés Tóth István ezredessel, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár parancsnokával.
2024. 04. 19., 10:08
A NATO a világ legnagyobb, legsikeresebb és valóban működő katonai védelmi szövetsége, de nincs NATO a nemzeti haderők nélkül – jelentette ki a honvédelmi miniszter április 18-án, csütörtökön Nyíregyházán.
2024. 04. 17., 13:42
Fodor László számtalan alkalommal és szerepkörben bizonyította, hogy a hazai lövészet központi alakja, hiszen többek között lövészetvezető, bíró, edző, fegyvermester és szerszámkészítő. Nem mellesleg, közelgő nyugdíjba vonulása előtt több, mint négy évtizeden át vezette a szentendrei laktanya lőterét.
2024. 04. 16., 12:25
Ma már alig emlékszik valaki Tankó Béla grafikusművészre, aki az ötvenes évektől kezdődően a nyolcvanas évek elejéig alkotott.

  JETfly Magazin

Márciusban 1 296 509 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 21,7%-kal több, mint a tavalyi év azonos időszakában, és 10,5%-kal több, mint 2019 márciusában. Ezzel a Budapest Airport több, mint 3,4 millió utas kezelésével zárta az első negyedévet, 10,2%-kal túlszárnyalva a járvány előtti rekordévet.