Háborús áldozatok örök emlékműve

Dr. Szekeres Imre, honvédelmi miniszter avatóbeszédében elmondta, hogy Magyarország vesztesége – a lakosság számarányában – Lengyelország, a Szovjetunió és Németország után a legnagyobb a háborúban részt vett országok közül. Az 1941–1944 közötti területére vetítve mintegy 850-950 ezer fő. Ebből a katonai veszteség mintegy 340-360 ezer főre tehető. A légitámadások és a szárazföldi hadmüveletek következtében mintegy 50 ezer polgári személy veszítette életét.

– Ez az emlékmü azokért a honfitársainkért emeltetett, akik az élet és a halál mezsgyéjén álltak akár a lövészárkokban, akár otthonaikban, akár a koncentrációs táborokban. Most, a XXI. század elején, esély nyílt arra, hogy legalább az emlékezésben egységesek legyünk – fogalmazott a honvédelmi tárca első embere. Dr. Szekeres Imre kifejtette: történelmünk számtalan súlyos kérdést állít elénk, amelyekre a történészeknek kell megadniuk a választ. Ilyen például, hogy honvédségünk nagyobb része még 1944 októbere után is kitartott. A magyar katonák a háború végéig esküjükhöz híven harcoltak, mert úgy érezték, kötelességük a haza védelme a területére lépő haderőkkel szemben – a politika alakulásától függetlenül.

A beszédet követően Lackner Pál ezredes, protestáns tábori püspök és Kóczán Árpád alezredes, katolikus tábori lelkész áldották meg a tizenkét előnevelt fával és ezer négyzetméter gyepszőnyeggel ékített mementót. Az emlékmünél koszorút helyezett el – többek között – dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Juhász István vezérőrnagy, a HM Hadmüveleti és Kiképzési Főosztály vezetője, Borzák József dandártábornok, Budapest helyőrségének parancsnoka, dr. Holló József nyugállományú altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, dr. Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, továbbá dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter.