Miniszteri látogatás Debrecenben

A honvédelmi miniszter ezt követően állománygyülésen találkozott a Debrecenben szolgáló katonákkal. A sorakozón a Bocskai-dandár személyi állománya mellett részt vettek az ugyancsak a helyőrségben települő – az MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred alárendeltségében kikülönített alegységként szolgáló – 21. radarszázad katonái is.

– Honvédelmi miniszterként azért kezdeményeztem a laktanya látogatási programot, hogy személyesen ismertessem meg önökkel elképzeléseimet. Közvetlenül kívánok meggyőződni az alárendelt katonai szervezeteknél folyó munkáról, és benyomást szerezni a helyőrségekben szolgálatot teljesítő katonák hétköznapjairól. A Magyar Honvédség erejének, képességeinek fejlesztését szolgáló programomat önökkel együtt kívánom megvalósítani – mondta beszédében Szekeres Imre, majd kiemelte, hogy szeptemberben és októberben valamennyi parancsnokságot és alakulatot felkeresi, sőt a jelentősebb missziókat is meglátogatja.

 – Kiemelkedő képességü haderő, kiszámíthatóság, stabilitás. Ez a három fő törekvés jellemzi leginkább a következő időszakot – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter, hozzátéve: eljött annak az ideje, hogy a haderő 1990 óta tartó átalakítását befejezzük. Hiszen Magyarországnak egy olyan modern, expedíciós feladatokat tartósan ellátni képes haderőre van szüksége, amely hatékonyan és takarékosan müködik.

Dr. Szekeres Imre a továbbiakban arról beszélt, hogy a Bocskai István könnyülövészdandár katonái jelentősen kivették és kiveszik részüket a Magyar Honvédség hazai és nemzetközi feladataiból. A debreceni egyenruhások egy századdal vesznek részt a Tisza többnemzetiségü müszaki zászlóalj munkájában, egy-egy könnyülövész alegységük pedig a Többnemzeti Szárazföldi Kötelékben (MLF), illetve a román–magyar közös békefenntartó zászlóaljban szolgál.

 – Az önök laktanyája már most nagyon szép, csapatmúzeumuk pedig példaértékü. Az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek a dandárnál – mondta a honvédelmi miniszter, aki a továbbiakban arról beszélt, hogy a hagyományos képességek fejlesztése és fenntartása mellett szerepet szánnak a különleges képességek, mint például az egészségügyi, a vegyivédelmi, a különleges müveleti és a CIMIC-képességek fejlesztésére is.

– Növekvő csapatlétszám-arány, csökkenő bürokrácia. Így hatékonyabb és takarékosabb – folytatta a beszédét Szekeres Imre, kiemelve azt, hogy a modern követelményeknek megfelelő honvédelmi irányítás érdekében a Honvédelmi Minisztériumban lényegesen csökkent a vezetők és a szervezetek száma. Racionálisan müködő, hatékony vezetési rendszert alakítottak ki. Az új minisztériumi szervezet kialakítása pedig összefügg a háttérintézményi rendszer felülvizsgálatával, átalakításával. Elhangzott: az egységes vezetés és hatékony irányítás érdekében átalakítják a Magyar Honvédség középszintü vezetését is, mivel a meglévő parancsnoki struktúra szétaprózott. Egy integrált parancsnokság létrehozása mellett döntöttek, melynek székhelye a javaslat szerint Székesfehérvár lesz, a speciális, légtérvédelemmel kapcsolatos szakmai feladatok végrehajtása azonban Veszprémben marad.

A debreceni állománygyülésen Szekeres Imre elmondta még azt is, hogy az új vezetési struktúra és a szervezetek kialakításával együtt az alakulatoknál jelenleg szolgáló 15-16 ezer katona létszámát a honvédség összlétszámának arányához viszonyítva emelni kívánják.

– Tisztában vagyok azzal, hogy egyes lépéseink konfliktushelyzeteket, egyéni és családi problémákat okoznak. Elvárom, hogy a minisztérium és a honvédség személyügyi szervezetei, szakemberei találják meg az egyén számára is a lehető legjobb megoldásokat – hangsúlyozta a honvédelmi tárca vezetője.

Beszédének végén a nyugdíjrendszer tervezett átalakításáról szólt Szekeres Imre. Kiemelte: a minimum húsz év szolgálati viszonnyal rendelkezők nyugellátási rendszere nem változik, vagyis változatlan feltételek mellett vonulhatnak nyugállományba. A többiek számára viszont olyan feltételeket kívánnak kidolgozni, amely figyelembe veszi a missziós külszolgálat elismerését, illetve a csapatoknál eltöltött szolgálati időt is. Mindez azonban egyelőre csak elképzelés, a lehetőségek vizsgálata – az érdekképviseletek bevonásával – jelenleg is tart, a végső szót pedig az Országgyülés mondja majd ki.