Katonatalálkozó Cegléden

Az ünnepi állománygyülésre természetesen meghívást kaptak azok a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek, valamint polgári alkalmazottakat, akik az elmúlt ötvenöt évben rövidebb-hosszabb ideig a ceglédi alakulatoknál teljesítettek szolgálatot. Megnyitójában Sós János polgármester hangsúlyozta, hogy a település egykor büszkén vallotta magát katonavárosnak, mindig is nagyon szoros volt az itt szolgáló egyenruhások és a civilek kapcsolata. A találkozó Cegléd város katonatörténetének felelevenítésével folytatódott, Reznák Erzsébet, a helyi Kossuth Múzeum történész munkatársának tolmácsolásában. Az első kaszárnya 1874-ben épült fel a városban – hallhattuk –, ez az épület jelenleg is áll. 1905-ben újabb laktanya épült, amely negyven évig volt a magyar katonáké, később pedig szovjet csapatokat szállásoltak el itt. A magyar katonákat az 1951-ben épült Törteli úti laktanyába kerültek. Ide költözött be az első alakulat ötvenöt évvel ezelőtt.

Minderről a következő előadásban már Bán Gusztáv nyugállományú ezredes beszélt részletesen, aki a tüzércsapatok ceglédi történetét elevenítette fel. Kiemelte, a tüzérség tizenöt éven keresztül egyeduralkodó volt a helyőrségben, 1966-ban költözött ide más fegyvernem. Erről, vagyis a hadtestparancsnokság és a két közvetlen zászlóalj megalakításáról már Somkutas Imre nyugállományú ezredes, a város utolsó helyőrségparancsnoka beszélt. Szólt a katonai szervezetek különféle átalakulásáról, s arról is, amikor 2001. június 30-án felszámolták a 3. gépesített hadosztályparancsnokságot; ezzel Cegléd megszünt katonavárosnak lenni.

Hozzászólásában Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a találkozó minden résztvevőjének megköszönte azt az áldozatos munkát, amelyet az egykori Magyar Néphadseregben, illetve a Magyar Honvédségben végzett, végez. A katonatalálkozó elismerések átadásával és a Honvéd Együttes müsorával folytatódott, végül kötetlen beszélgetéssel ért véget.