Dél-koreai radarfejlesztések az összetett kihívásokkal szemben

A legnagyobb nyilvánosságot kapott események egyértelműen az Észak-Korea (hivatalos megnevezése: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) által végrehajtott kísérleti nukleáris robbantások, valamint a nagy hatótávolságú rakétatesztek.

Ezek az események túlmutatnak a konfliktus regionális jellegén, hiszen a több ezer kilométer hatótávolságú, akár nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas rakéták rendszeresítése alapvetően változtatja meg a térség erőviszonyait.

Mindazonáltal Dél-Korea (hivatalos megnevezése: Koreai Köztársaság) szemszögéből nézve a probléma jóval összetettebb. Példaként lehet említeni a fővárostól, Szöultól mindössze 30 kilométerre található demilitarizált zóna (DMZ) északi határán telepített több ezer tüzérségi üteget, valamint az utóbbi években felderítésre, információszerzésre egyre gyakrabban alkalmazott észak-koreai UAV-kat (Unmanned Aerial Vehicle – pilóta nélküli repülőgép – „drón”). A dél-koreai hadiipar sem tétlenkedik a konfliktus békés rendeződését várva, az utóbbi hónapokban két saját fejlesztésű radar rendszerbe állítását kezdték meg. Az új szenzorok által biztosított információk létfontosságúak lehetnek a fent említett típusú fenyegetettségek eredményes kezeléséhez, elhárításához.

Egyes becslések szerint az észak-koreai tüzérség elképesztő mennyiségű, akár óránként 500.000 lövedékkel tudná támadni a dél-koreai fővárost. Ez az adat jól mutatja, milyen nagyságrendű kihívással állnak szemben a veszély elhárítására üzemeltetett felderítő/elhárító rendszerek, melyek képességein múlik adott esetben százezrek élete. Az ország fegyverzeti beszerzési hivatala, a DAPA (Defense Acquisition Program Administration) és a LIG Nex1 védelmi ipari vállalat ennek tudatában fejlesztette ki a counter-artillery radar-II (tüzérség elleni felderítő radar-II) felderítő rendszert. A 6 éves közös munka eredményeképpen az új eszköz a korábban beszerzett svéd (Saab) gyártmányú ARTHUR-K radarok 40 km-es felderítési távolságával szemben akár 60 km-ig hatékony, valamint hosszabb folyamatos üzemelésre alkalmas (6 helyett 8 óra) a mobilitás megőrzése mellett.

A 2018 elejétől hadrendbe állítani tervezett radar alapvető célja az ellenséges lövedékek felderítése, azok mozgása alapján a kilövés pontjának és a becsapódás pontjának kiszámítása, majd a saját tüzérségi, és egyéb támogató csapatok vezetési pontjaival ezen információk megosztása. Az ellentevékenység hatékonyságának, valamint az okozott károk csökkentésének érdekében mindezt nagy pontossággal, szinte teljesen automatizáltan és a legmodernebb kommunikációs rendszerek alkalmazásával hajtja végre. Pontos célfeldolgozó kapacitása nem ismert, de az ARTHUR-K képességeiből kiindulva egyszerre minimum 100 céltárgy követésére lehet alkalmas, valamint párhuzamosan ezek osztályozására is (csöves tüzérség – rakéta - aknavető).

Az észak-koreai UAV-k okozta fenyegetettség az aránylag olcsó és könnyen hozzáférhető technológia folyamatos fejlődésével egyre nagyobb hangsúlyt kap. A probléma jelentőségét jól mutatja, hogy a korábban déli területen lezuhant drónok katonai és egyéb kritikus létesítmények fotózása mellett – a szakértői vélemények alapján – akár több kg biológiai harcanyag hordozására is alkalmasak. Az Amerikai Egyesült Államok által Dél-Koreába telepített THAAD üteg (THAAD – Terminal High Altitude Area Defense) is kiemelt célpontja az északi felderítésnek. Ez év júniusában egy, a hazaúton lezuhant UAV kameráján 10 felvételt is találtak a napjaink csúcstechnológiáját képviselő rendszer települési helyéről. A drón egyébként összesen legalább 6 országból származó alkatrészekből lett megépítve, csak érdekességként, a motor dél-koreai gyártású volt.

Természetesen több lépésben történtek intézkedések a drónok jelentette fenyegetettség csökkentésére, elhárítására. A 2014-ben beszerzett brit (Blighter Surveillance) gyártmányú B400 radarok csak korlátozottan alkalmasak UAV-k felderítésére (magassági adatot nem szolgáltatnak a célokról), mivel ezek az eszközök eredetileg gyalogság, valamint gépjárművek felderítésére lettek tervezve. Az új generációs TPS-880 multifunkciós 3D radar jobb célfelderítési paramétereivel, valamint a magasságmérés képességével biztosítja a kulcsfontosságú objektumok védelméhez szükséges információkat. A részletes felderítési adatok birtokában a vezetési pont könnyebben tud dönteni az ellencsapásra alkalmazott fegyverrendszer kiválasztásáról. Sajnos az új eszközzel kapcsolatos további technikai paraméterek, specifikációk az eddig megjelent sajtóközlemények alapján egyelőre nem elérhetőek. A már említett LIG Nex1 vállalat által kifejlesztett, jelenleg tömeggyártási fázisban lévő radar 2018 elejétől fix telepítésű és mobil változatban egyaránt alkalmazható lesz. 

A 250 km-es demilitarizált zóna mentén, valamint a haditengerészetnél is rendszeresíteni tervezett TPS-880-as szintén dél-koreai gyártmányú C2 (Command and Control – vezetés és irányítás) rendszerbe integrálva fog üzemelni.

A fenti példákon keresztül megállapítható, hogy mennyire kiemelt jelentőségű a modern radarok szerepe a különböző típusú fenyegetettségek elhárításában. Dél-Korea tudatosan egyre nagyobb teret szán a hazai technológiák alkalmazásának, amely a külföldről vásárolt eszközökkel szemben nagyobb rugalmasságot, mozgásteret, exportlehetőségeket stb. biztosít számára.

Fordította, szerkesztette: Vadász István százados

Forrás: MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred