2024. 03. 19. kedd
Bánk, József
: 394 Ft   : 362 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Dél-koreai radarfejlesztések az összetett kihívásokkal szemben

Dél-koreai radarfejlesztések az összetett kihívásokkal szemben
Art of WAR  |  2017. 10. 24., 11:28

A Koreai-félszigeten zajló eseményekkel kapcsolatos hírek aktualitása megkérdőjelezhetetlen, ezredünk honlapján is folyamatosan visszatérő téma.

A legnagyobb nyilvánosságot kapott események egyértelműen az Észak-Korea (hivatalos megnevezése: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) által végrehajtott kísérleti nukleáris robbantások, valamint a nagy hatótávolságú rakétatesztek.

Ezek az események túlmutatnak a konfliktus regionális jellegén, hiszen a több ezer kilométer hatótávolságú, akár nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas rakéták rendszeresítése alapvetően változtatja meg a térség erőviszonyait.

Mindazonáltal Dél-Korea (hivatalos megnevezése: Koreai Köztársaság) szemszögéből nézve a probléma jóval összetettebb. Példaként lehet említeni a fővárostól, Szöultól mindössze 30 kilométerre található demilitarizált zóna (DMZ) északi határán telepített több ezer tüzérségi üteget, valamint az utóbbi években felderítésre, információszerzésre egyre gyakrabban alkalmazott észak-koreai UAV-kat (Unmanned Aerial Vehicle – pilóta nélküli repülőgép – „drón”). A dél-koreai hadiipar sem tétlenkedik a konfliktus békés rendeződését várva, az utóbbi hónapokban két saját fejlesztésű radar rendszerbe állítását kezdték meg. Az új szenzorok által biztosított információk létfontosságúak lehetnek a fent említett típusú fenyegetettségek eredményes kezeléséhez, elhárításához.

Egyes becslések szerint az észak-koreai tüzérség elképesztő mennyiségű, akár óránként 500.000 lövedékkel tudná támadni a dél-koreai fővárost. Ez az adat jól mutatja, milyen nagyságrendű kihívással állnak szemben a veszély elhárítására üzemeltetett felderítő/elhárító rendszerek, melyek képességein múlik adott esetben százezrek élete. Az ország fegyverzeti beszerzési hivatala, a DAPA (Defense Acquisition Program Administration) és a LIG Nex1 védelmi ipari vállalat ennek tudatában fejlesztette ki a counter-artillery radar-II (tüzérség elleni felderítő radar-II) felderítő rendszert. A 6 éves közös munka eredményeképpen az új eszköz a korábban beszerzett svéd (Saab) gyártmányú ARTHUR-K radarok 40 km-es felderítési távolságával szemben akár 60 km-ig hatékony, valamint hosszabb folyamatos üzemelésre alkalmas (6 helyett 8 óra) a mobilitás megőrzése mellett.

A 2018 elejétől hadrendbe állítani tervezett radar alapvető célja az ellenséges lövedékek felderítése, azok mozgása alapján a kilövés pontjának és a becsapódás pontjának kiszámítása, majd a saját tüzérségi, és egyéb támogató csapatok vezetési pontjaival ezen információk megosztása. Az ellentevékenység hatékonyságának, valamint az okozott károk csökkentésének érdekében mindezt nagy pontossággal, szinte teljesen automatizáltan és a legmodernebb kommunikációs rendszerek alkalmazásával hajtja végre. Pontos célfeldolgozó kapacitása nem ismert, de az ARTHUR-K képességeiből kiindulva egyszerre minimum 100 céltárgy követésére lehet alkalmas, valamint párhuzamosan ezek osztályozására is (csöves tüzérség – rakéta - aknavető).

Az észak-koreai UAV-k okozta fenyegetettség az aránylag olcsó és könnyen hozzáférhető technológia folyamatos fejlődésével egyre nagyobb hangsúlyt kap. A probléma jelentőségét jól mutatja, hogy a korábban déli területen lezuhant drónok katonai és egyéb kritikus létesítmények fotózása mellett – a szakértői vélemények alapján – akár több kg biológiai harcanyag hordozására is alkalmasak. Az Amerikai Egyesült Államok által Dél-Koreába telepített THAAD üteg (THAAD – Terminal High Altitude Area Defense) is kiemelt célpontja az északi felderítésnek. Ez év júniusában egy, a hazaúton lezuhant UAV kameráján 10 felvételt is találtak a napjaink csúcstechnológiáját képviselő rendszer települési helyéről. A drón egyébként összesen legalább 6 országból származó alkatrészekből lett megépítve, csak érdekességként, a motor dél-koreai gyártású volt.

Természetesen több lépésben történtek intézkedések a drónok jelentette fenyegetettség csökkentésére, elhárítására. A 2014-ben beszerzett brit (Blighter Surveillance) gyártmányú B400 radarok csak korlátozottan alkalmasak UAV-k felderítésére (magassági adatot nem szolgáltatnak a célokról), mivel ezek az eszközök eredetileg gyalogság, valamint gépjárművek felderítésére lettek tervezve. Az új generációs TPS-880 multifunkciós 3D radar jobb célfelderítési paramétereivel, valamint a magasságmérés képességével biztosítja a kulcsfontosságú objektumok védelméhez szükséges információkat. A részletes felderítési adatok birtokában a vezetési pont könnyebben tud dönteni az ellencsapásra alkalmazott fegyverrendszer kiválasztásáról. Sajnos az új eszközzel kapcsolatos további technikai paraméterek, specifikációk az eddig megjelent sajtóközlemények alapján egyelőre nem elérhetőek. A már említett LIG Nex1 vállalat által kifejlesztett, jelenleg tömeggyártási fázisban lévő radar 2018 elejétől fix telepítésű és mobil változatban egyaránt alkalmazható lesz. 

A 250 km-es demilitarizált zóna mentén, valamint a haditengerészetnél is rendszeresíteni tervezett TPS-880-as szintén dél-koreai gyártmányú C2 (Command and Control – vezetés és irányítás) rendszerbe integrálva fog üzemelni.

A fenti példákon keresztül megállapítható, hogy mennyire kiemelt jelentőségű a modern radarok szerepe a különböző típusú fenyegetettségek elhárításában. Dél-Korea tudatosan egyre nagyobb teret szán a hazai technológiák alkalmazásának, amely a külföldről vásárolt eszközökkel szemben nagyobb rugalmasságot, mozgásteret, exportlehetőségeket stb. biztosít számára.

Fordította, szerkesztette: Vadász István százados

Forrás: MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024-02-15 15:16:26
Új-Zéland Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Lockheed Martin Marietta-i üzemében lefestették az első C-130J szállító repülőgépüket, mely tervezetten idén érkezhet Új-Zéland légierejéhez.
2024-02-09 11:15:42
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 03. 11., 10:30
A hatvanas években három komolyabb, halálos áldozatokat követelő tűzeset történt az amerikai haditengerészet repülőgép-hordozóin.
2024. 03. 07., 11:37
A római katolikus temetőben a csata emlékére állított obeliszknél a város és a honvédség képviselői koszorúztak.
2024. 03. 06., 10:44
Dr. Porkoláb Imre dandártábornok reméli, hogy a jövőben az eddigieknél több és tőkeerősebb magyar vállalat indul majd az Európai Védelmi Alap (EDF) idei pályázatain.
2024. 03. 04., 10:14
Az ország bármelyik toborzó irodájában vagy az iranyasereg.hu oldalon március 5-ig tudnak jelentkezni Önkéntes Katonai Szolgálatra azok, akik plusz pontokkal szeretnék erősíteni a jövő évi felsőoktatási felvételijüket. Módszertől függően akár 16, 32 vagy 64 többlet pont is szerezhető!

  JETfly Magazin

Az elmúlt napokban több friss hírt is olvashattunk az MH Kiss József 86. Helikopterdandárról, többek között arról is, hogy először ugrottak ejtőernyősök a H225M típusú közepes, többcélú forgószárnyasból.