Közelebb az oroszokhoz

Az amerikai rakéták lengyelországi telepítésének lehetőségét két Varsó és Washington között létrejött megállapodás tette lehetővé. Az első – a stratégiai együttmüködésről – még 2008 augusztusában került aláírásra, míg a második – amerikai katonák lengyelországi jelenlétéről – 2009. november 27-én. A kezdeti tervek szerint a Patriot légvédelmi rakétakomplexumok PAC-2 és PAC-3 modifikációjú egységei Varsó körzetében kerültek volna telepítésre, majd Lengyelország változtatott az elképzelésen, és Mor±g városát jelülte ki a komplexumok telepítési helyéül.

Előzetes információk szerint Lengyelországban egy Patriot üteg kerül telepítésre, amely 4-8 rakétaindító állást foglal magába. A technikai eszközök kiszolgálására létrehoznak egy amerikai katonai bázist mintegy 100 fő amerikai katonával. A bázis létrehozása közel két hónapot vesz igénybe. Az első légvédelmi rakétakomplexum telepítése már 2010 áprilisában megtörténhet.

Az orosz Politikai Technológiák Központja igazgatóhelyettese, Szergej Mihejev véleménye szerint Lengyelország nem egy nagy ország, így a rakéták áthelyezésének Varsó közeléből Mor±gba nincs stratégiai jelentősége. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy 2012-ig Lengyelország a Patriot komplexumoknak csak kiképző változatát fogja megkapni, a robbanófejjel ellátott rakéták érkezése csak 2013-tól várható. Ezt erősítette meg a lengyel védelmi miniszter, Bogdan Klich is.

Mivel az amerikai komplexumok elsősorban védekező fegyverek, nem jelentenek veszélyt Oroszországra. Azonban bonyodalmakat okoznak az amúgy sem feszültségmentes kapcsolatokban Varsó és Moszkva között. Különösen igaz ez ebben az esetben, amikor is Moszkva mindig negatívan viszonyult az amerikai tervekhez, hogy rakétaelhárító védelmi rendszereket telepítsen Európába, amelyek az amerikai oldal szerint az Iránból indított rakéták ellen hivatottak védelmet nyújtani.

Az orosz politika résztvevőinek reakciója a lengyelországi tervekre egyelőre nem ismert. A tervek megjelenésének másnap reggelén az orosz haditengerészet egy képviselője úgy nyilatkozott, hogy válaszlépésként új tengeralattjárókkal és nagypontosságú cirkáló rakétákkal fogják megerősíteni a Balti-flotta állományát. Mindazonáltal az igazsághoz tartozik, hogy a Balti-flotta megerősítéséről szóló döntést nem tegnap hozták meg, a bejelentést azonban valószínüleg nem véletlenül időzítették válaszlépésként a lengyel bejelentésre.

A Balti-flotta megerősítését tervezik úgy a vízfelszíni-, mint a vízalatti- valamint a repülőállomány esetében is. A vízfelszíni flottát elsősorban korvett osztályú hadihajókkal erősítik, amelyeket nagypontosságú cirkáló rakétákkal fognak felfegyverezni. Ezen kívül dízel meghajtású, nagypontosságú rakétakomplexumokkal felszerelt, valamint Lada (Project 677) osztályú dízel-elektromos tengeralattjárókat vezényelnek a Balti-flottához. Ez utóbbi alacsony zajkibocsátó képességével, valamint erőteljes torpedó és torpedó-rakéta fegyverzetével tünik ki.

Néhány órával a haditengerészet képviselőjének nyilatkozata után, az orosz védelmi minisztérium jelezte nem áll szándékában a Balti-flotta technikai-és személyi állományának megerősítése. A minisztérium sajtószolgálatának nyilatkozata alapján bármilyen, a flottát érintő átfegyverzés és modernizáció a korábban elfogadott állami program része.