A stratégiai rakétacsapatok parancsnoka, Szergej Karakajev altábornagy a közelmúltban egy interjú során elmondta, nem elképzelhetetlen, hogy a stratégiai rakétacsapatok kötelékében ismételten rendszerbe állnak a harcászati vasúti rakétakomplexumok. A komplexumokat 2005-ben vonták ki a szolgálatból. A parancsnok ugyanakkor elmondta, hogy napjainkban zajlanak az előkészítő munkálatok, amelyek eredményeképpen egy esetleges pozitív döntés után újra sor kerülhet a rakétakomplexumok építésére.
Orosz katonai szakértők nagytöbbsége úgy véli, hogy a jelenlegi fenyegetettség fényében Oroszország biztonságának megőrzése érdekében szükséges az olyan fegyvernemek fejlesztése, amelyek jelenleg korlátozás alá esnek. A fejlesztés érdekében nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy Oroszország kilép a START (STrategic Arms Reduction Treaty – Stratégiai Fegyvereket Korlátozó Egyezmény) megállapodásból.
A START II egyezmény alapján vonták ki a stratégiai rakétacsapatok állományából a harcászati vasúti rakétakomplexumokat, amelyek RT-23 „Mologyec”, szilárd-hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétával láttak el. Katonai szakértők úgy látják, hogy a harcászati vasúti rakétakomplexumok földi infrastruktúrájának legnagyobb része megfelelő állapotban van azok gyors rendszerbeállításához.
A harcászati vasúti rakétakomplexumok „újraélesztésével” kapcsolatban a legbonyolultabb kérdés a „Mologyec” rakéták, amelyeknek előállítása napjainkban irreálisnak tünik már csak azért is, mert a gyártás joga ukrán kézben van.
A kosztromai rakéta hadosztály korábbi parancsnoka, Viktor Smonov vezérőrnagy úgy nyilatkozott, hogy az új harcászati vasúti rakétakomplexumokat „Topol-M” vagy RS-24 „Jarsz” típusú rakétákkal is fel lehet fegyverezni.
Oroszország – hazai vélemény szerint – nagyon pazarló volt akkor, amikor vakon követte az amerikai lépéseket és csökkentette saját rakéta- és nukleáris potenciálját. Most azonban az Egyesült Államok cselekedetei – rakétavédelmi rendszer kiépítése szinte Oroszország határain – késztetik arra, hogy megfontolják ezen erők megújítását.
A hadseregből kivont vasúti rakétakomplexumok nagy előnye volt a gyors helyváltoztatás lehetősége, hiszen egy huszonnégy óra alatt, akár 1000 km-t is meg tudtak tenni, illetve az útvonal bármely pontján képesek voltak a rakétaindításra. Az első komplexumot 1987-ben állították rendszerbe, amikor megalapították az első rakétaezredet, három indítóállvánnyal. 1999-ig az indítóállványok száma 36-ra nőtt – ekkor a hadsereg három rakéta hadosztállyal rendelkezett, minden hadosztály alárendeltségében négy-négy ezreddel.
A harcászati vasúti rakétakomplexumok üzemeltetése során mindössze egy rakétaindításra került sor, melynek során RT-23UTTX „Mologyec” típusú rakétákat lőttek ki. Ezeket gyakorló indításokat a kosztromai területről hajtották végre, amelynek során a rakéták megsemmisítették a Kamcsatka területén található célpontokat.
A vasúti komplexumok magas túlélési aránya nem csak mobilitásának köszönhető, abban jelentős szerepet játszanak az alagutakkal teletüzdelt sziklás útvonalak, ahol veszély esetén nagyszerüen el lehetett rejteni a szerelvényeket. természetesen a vasúti rakétakomplexumok üzemeltetése jelentős anyagi ráfordítással biztosítható, azonban ez mind hozzájárul az ország biztonságához.
Ezen okok miatt került napirendre a harcászati vasúti rakétakomplexumok „újjáélesztésnek” kérdése, és egyes vélemények szerint a kérdésben hamarosan döntésnek is születnie kell.