Nem tudni pontosan, mennyi fel nem robbant bomba van Szerbiában

A Belgrádban talált több mint egytonnás, második világháborúból fennmaradt bomba megtalálása után a szerb média december 9-én, hétfőn összesítést közölt a fel nem robban lövedékek feltételezett számáról és helyéről. Bratislav Rancic, a szerbiai belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztályának vezetője a 24 Sata címü honlapnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a szerb fővárosban biztosan van még a szombaton talált bombához hasonló második világháborús lövedék, pontos adatokkal azonban senki nem rendelkezik.

Szerbia-szerte legalább 150 olyan helyszín van, ahol vélhetően fel nem robbant bomba található. Nem minden esetben beszélhetünk azonban több száz kilogrammos robbanószerkezetekről. Obrenovácon, a volt német lőszerraktár helyén - amelyet 1944-ben romboltak le - még ma is sok kisebb bomba található - magyarázta Rancic. Hozzátette, hogy különös veszélyt jelentenek a Dunában elsüllyedt német hajók is. Közülük négyben biztosan található fel nem robbant akna és lőszer. Újvidéken viszont vélhetően éppen a NATO-bombázásokból maradt még körülbelül 50 fel nem robbant eszköz. 

A Duna számos olyan robbanószerkezetet rejt, amelyeket a hidak rombolásakor dobtak le. Évente körülbelül 3 ezer robbanószerkezetet találnak Szerbiában. A leggyakrabban kézigránátokat, puskagránátokat vagy aknavetőgránátokat, amelyeket a harctérről vittek haza az emberek, majd eldobáltak - magyarázta Rancic. Tavaly azonban az átlagosnál mintegy háromszor többet, tízezer lövedéket hatástalanították a tüzszerészek. A szerbiai köztelevízió információi szerint az ország hat négyzetkilométerén találhatók még mindig kazettás bombák, főleg Szerbia déli részén. Ezek felszedésére gyakran gyüjtenek adományokat, mert a katonaságnak nincs rá pénze. Egy nagyobb bomba eltávolítása akár 250 ezer euróba (75 millió forint) is kerülhet. 

Momcilo Pavlovic történész szerint a szerb főváros teljes területén biztosan vannak még második világháborús bombák, mert a németek célja a város teljes elpusztítása volt, s ezért nem csak a katonai létesítményeket célozták meg. A NATO viszont 1999-ben inkább a külvárosi területekre és a harcászati szempontból jelentős célpontokra mért csapást. A legtöbb bomba építkezési területen kerül elő. A törvényi előírások szerint minden építkezés előtt meg kellene vizsgálni a terepet, viszont nem szabnak ki büntetést, ha ezt az építtető nem végzi el, így sokszor a véletlenen múlik, hogy rábukkannak egy-egy robbanószerkezetre.