2024. 03. 19. kedd
Bánk, József
: 394 Ft   : 362 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Cár-bomba: az 50 megatonnás nukleáris szörny

Cár-bomba: az 50 megatonnás nukleáris szörny
Art of WAR  |  2017. 10. 31., 11:42
Cár-bomba: az 50 megatonnás nukleáris szörny

56 évvel ezelőtt, 1961. október 30-án az akkori Szovjetunióban található Novaja Zemlja sziget fölött robbantották fel a Cár-bomba névre keresztelt, eddigi legnagyobb, 50 megatonna hatóerejű hidrogénbombát.

1961. október 30-án, moszkvai idő szerint 11 óra 32 perckor hatalmas robbanás rázta meg a szovjetek atomkísérleti telepe, a Jeges-tengerben található Novaja Zemlja sziget fölött a légkört. A szovjet atomtudósok ekkor és itt robbantották fel a valaha készült legnagyobb nukleáris fegyvert, egy korábban 57 megatonnásnak jelzett, ám később 50 megatonnásra módosított hatóerejű hidrogénbombát. 

Bár a hidegháborús orosz atomprogramról a mai napig nagyon kevés konkrétum látott napvilágot, az közismert, hogy ez a kísérlet sikerült: a földfelszín felett négyezer méteres magasságban felrobbantott bomba fényhatását még közel kétezer kilométeres távolságban, Finnországban is látni lehetett. A hőhatás pedig akkora volt, hogy még 100 kilométeres távolságban is harmadfokú égési sérüléseket okozott volna. A termonukleáris robbanás utáni gombafelhő közel 65 kilométeres magasságba emelkedett és mintegy 40 kilométer széles volt, a szeizmikus lökéshullámok pedig háromszor kerülték meg a Földet. A nyilvánosságra került beszámolók szerint a robbantás helyszíne alatti földterület teljesen sík területté vált, a kövek megolvadtak. Egyes jelentések szerint Finnország és Norvégia északi területein még az ablakok is kitörtek. 



A mintegy 800 kilogrammot nyomó ejtőernyőre szerelt, 27 tonna súlyú, 8 méter hosszú és 2 méter széles bombát egy Tupoljev Tu-95V típusú bombázó-repülőgép dobta le 10 ezer méter magasból. A bomba megfelelő magasságon való felrobbantásáról egy légnyomás-érzékelő gondoskodott. Az ejtőernyőre azért volt szükség, hogy lassítsa a zuhanást, így a repülőgép kiérhetett a robbanás hatóköréből; de a tűzgömb még így is kis híján elérte a gépet. Érdekesség, hogy a bomba kialakításának köszönhetően a felszabaduló energia 97 százaléka a magfúzióból származott, így a radioaktív szennyezés viszonylag kismértékű volt. Ennek köszönhető, hogy a nagy hatóereje ellenére a Cár-bomba a mai napig minden idők egyik „legtisztább” atomfegyvere. 

S, hogy mit is jelent pontosan az 50 megatonna hatóerő? A szerkezet mintegy 3300-szor volt erősebb a Little Boy névre keresztelt, Hirosima felett 1945. augusztus 6-án felrobbantott amerikai atombombánál. A számítások szerint 60 millió TNT robbanási energiájával egyezett meg. Csak összehasonlításként: a Castle Bravo kísérlet során 1954. március 1-jén felrobbantott legnagyobb amerikai hidrogénbomba hatóereje 15 megatonna volt. 

A szakértők ma már egyetértenek abban, hogy katonailag semmi haszna nem volt a szovjetek által hivatalosan AN602 vagy RD220 jelzésű, az amerikaiak által pedig Cár-bombának nevezett „nukleáris szörny” felrobbantásának. Egyetlen célja az volt, hogy a Szovjetunió az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott hidegháborúban demonstrálja nukleáris képességeit. 

A bomba megépítésére egyébként mindössze 15 hetük volt a mérnököknek. A robbantásra 1961. július 10-én Nyikita Szergejevics Hruscsov adott parancsot, amikor találkozott a fegyvert tervező mérnökkel, Andrej Dmitrijevics Szaharovval. A pártelnök utasítása szerint az 1950-es évek óta fejlesztett nukleáris bombát a Kommunista Párt 22. találkozójának ideje alatt − 1961. október 17−31. között − kellett felrobbantani. Az eredeti tervek szerint a bomba 100 megatonnás lett volna, ám a fejlesztések során a felére csökkentették a hatóerőt. Erre amiatt volt szükség, mert az eredetileg tervezett robbanószerkezetet nem tudták volna szállítani − az 50 megatonnás is éppen csak befért a szállítására átalakított, szerkezeti elemeiben megerősített, átépített fegyverfelfüggesztési pontokkal ellátott és üzemanyagtartályai egy részétől megszabadított Tu-95V repülőgépbe −, másrészt óriási volt a szállítás és a tárolás során fellépő biztonsági kockázat, de tartottak a robbantás radioaktív következményeitől is. 

 

 

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 03. 11., 10:30
A hatvanas években három komolyabb, halálos áldozatokat követelő tűzeset történt az amerikai haditengerészet repülőgép-hordozóin.
2024. 03. 07., 11:37
A római katolikus temetőben a csata emlékére állított obeliszknél a város és a honvédség képviselői koszorúztak.
2024. 03. 06., 10:44
Dr. Porkoláb Imre dandártábornok reméli, hogy a jövőben az eddigieknél több és tőkeerősebb magyar vállalat indul majd az Európai Védelmi Alap (EDF) idei pályázatain.
2024. 03. 04., 10:14
Az ország bármelyik toborzó irodájában vagy az iranyasereg.hu oldalon március 5-ig tudnak jelentkezni Önkéntes Katonai Szolgálatra azok, akik plusz pontokkal szeretnék erősíteni a jövő évi felsőoktatási felvételijüket. Módszertől függően akár 16, 32 vagy 64 többlet pont is szerezhető!

  JETfly Magazin

Az elmúlt napokban több friss hírt is olvashattunk az MH Kiss József 86. Helikopterdandárról, többek között arról is, hogy először ugrottak ejtőernyősök a H225M típusú közepes, többcélú forgószárnyasból.