2018. 01. 20. szombat
Fábián, Sebestyén
: 309 Ft   : 252 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Új orosz interkontinentális ballisztikus rakéta a láthatáron

Art of WAR  |  2016. 11. 23., 09:46

Oroszország nemrég hozta nyilvánosságra az első fotót az új RS-28 SARMAT interkontinentális ballisztikus rakétáról, amely a nyugati médiákban óriási szenzációt keltett.

  • Oroszország felgyorsítja stratégiai rakétáinak cseréjét
  • Az új RS-28 SARMAT rakéta fotója óriási szenzációt keltett a nyugati médiákban
  • Oroszország megszilárdítja a pozícióját, mint az egyik legfőbb nukleáris hatalom

A hírek szerint az új eszköz olyan hatékony megsemmisítési képességgel rendelkezik, hogy egyetlen rakéta elégséges egy Franciaországnyi méretű ország elpusztítására.

A „SARMAT”-ról készített kép publikálása kiválóan érzékelteti, hogy az orosz kutatás és fejlesztés javában tart új generációjú stratégiai rakéták létrehozása érdekében. 

A képre tekintve joggal merülnek fel a következő kérdések. Milyen típusú fegyverzet-technikai eszköz a SARMAT? Valóban olyan hatékony a rakéta, mint ahogy azt a média feltételezi? Mi volt Oroszország célja, hogy nyilvánosságra hozta az új rakétáról készült fotót és miért pörgette fel az ilyen típusú eszközök kutatását és fejlesztését?

Oroszország megszilárdítja a pozícióját, mint az egyik legfőbb nukleáris hatalom

Oroszország 2009-ben kezdte el az új nagy űrméretű folyékony hajtóműves interkontinentális rakéták fejlesztését azért, hogy lecserélje az R-36M2 VOEVODA (NATO kódneve SS-19 SATAN) és UR-100N UTTH (NATO kódneve STILETTO) rakétarendszereket, melyek kivonása nemsokára időszerűvé válik.

A nyilvánosságra került információk alapján a SARMAT önsúlya eléri a 100 tonnát, folyékony hajtóműves, és képes 10-15 darab egymástól független nukleáris robbanófejet szállítani. A robbanófejek olyan fejlett technológiával vannak ellátva, hogy a feltételezések szerint a rakéta alkalmas az összes jelenleg létező rakétaelhárító rendszeren áthatolni, valamint több különböző irányban elhelyezkedő célpontot azonosítani és megsemmisíteni. A rakéta hatótávolsága eléri a 17000 km-t, ezáltal a Déli Sarktól az Északi Sarkig képes elrepülni, valamint igen nagy pontossággal tud bármilyen célpontot eltalálni a Földön. 

A katonai szakértők szerint, amint a SARMAT hadrendbe állítása megtörténik – a legfrissebb hírek szerint ez 2018-2019-ben esedékes –, akkor ez egyrészt új „ütőkártyát” jelent az orosz nukleáris arzenálban, másrészt hatalmas elrettentő eszköz az Egyesült Államok irányába is.

Oroszország stratégiai rakétákra vonatkozó fejlesztési programjai, valamint a nukleáris fegyverek lecserélésének felgyorsítása legfőképpen az ország nemzetbiztonságának megőrzése, továbbá a nukleáris hatalmi státuszának fenntartása érdekében történik.

Putyin orosz miniszterelnök egyértelműen leszögezte, hogy a nukleáris fegyverek továbbra is kulcsfontosságú tényezők a nukleáris és a hagyományos fegyveres konfliktusok megakadályozásában, és Oroszország egyik legfőbb feladata, hogy fenntartson egy elegendő, ugyanakkor potenciális nukleáris készletet.

Emellett, a legmodernebb nukleáris fegyverek birtoklása az egyik legjelentősebb szimbóluma annak, hogy Oroszország továbbra is a legnagyobb hatalmi pozícióban lévő országok közé tartozik. Az Orosz Föderáció részére a legkézenfekvőbb megoldás az volt, hogy az ingadozó gazdasági teljesítmény mellett is megtartsa a Szovjetuniótól megörökölt nukleáris fegyvereket, azért, hogy megvalósuljon a nukleáris egyensúly az Egyesült Államokkal szemben.

Az elavult nukleáris rakéták cseréje

A nukleáris fegyverek csökkentését előíró egyezmények teljesítése, valamint a nukleáris fegyverek fejletlensége és a gyenge gazdasági feltételek is hozzájárultak az orosz hadászati nukleáris erő folyamatos, éveken át tartó csökkenéséhez.

Dokumentumok igazolják, hogy a Szovjetunió széthullása után Oroszország kezében maradt több mint 2000 darab stratégiai nukleáris fegyvereket hordozó eszköz és több mint 10000 darab nukleáris robbanófej. Annak ellenére, hogy pontos adatok nem állnak rendelkezésre az interkontinentális rakéták, és a nukleáris robbanófejek mennyiségéről leszögezhető, hogy manapság lényegesen kevesebb van belőlük, mint a szovjet éra alatt volt.

Nagyszámú stratégiai rakétával felszerelt eszköz – amelyek még a Szovjetunióból maradtak hadrendben – mostanra megközelítette az üzemideje végét, sőt némelyik már meg is haladta az ajánlott üzemidőt.

Az R-36M2 VOEVODA és az UR-100N UTTH rakéták – amelyek még jelenleg is szolgálatban vannak – az 1970-es végétől az 1990-es évek elejéig kerültek telepítésre, az RS-12M TOPOL rakéta pedig 1985-ben állt szolgálatba. Ezeknek a rakétáknak a leszerelése sikeresen megy végbe a századforduló kezdete óta.

Az elmúlt évtizedben Oroszország sokféle rendszabályt foganatosított az előzőekben említett eszközök üzemidejének meghosszabbítására, de 2020 után ezeket a rakétákat már nem lehet bevonni katonai műveletekbe.

Oroszország óriási erőfeszítéseket tesz, hogy megőrizze a pozícióját, mint az egyik legnagyobb nukleáris hatalom, ezért leginkább modern földi telepítésű stratégiai rakéták fejlesztésére fókuszál.

A 2020 előtti hadsereg modernizációs program felülvizsgálata szerint Oroszország 700 milliárd dollárt fog invesztálni a fegyverzet-technikai eszközök és egyéb hadi felszerelések cseréjébe, ebből 10 százalékot szándékozik költeni a stratégiai nukleáris erők modernizálására. Az összeg magába foglalja a földi telepítésű stratégiai rakéták kutatás-fejlesztési költségeit is, amelyek nukleáris robbanó fejek hordozására is alkalmasak. A haditengerészet erői sem marad ki a fejlesztésből, mivel új generációs Borei-osztályú stratégiai nukleáris tengeralattjárókat biztosítanak számukra, amelyeken új típusú BULAVA tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta kerül rendszeresítésre.

Az új helyzetre történő reagálás

A stratégiai rakéták cseréjének felgyorsítása szükségszerű lépés volt Oroszország részére, amely egyfelől válaszként értelmezhető az európai rakétavédelmi programra, másrészt pedig válaszlépést jelent a megváltozott geopolitikai helyzetre is.

Ge Lide kínai katonai szakértő álláspontja, hogy a szituáció nem más, mint egy stratégiai verseny Oroszország és a NATO között. Az orosz fejlesztések jelentősége, hogy továbbra is fennmaradjon az orosz nukleáris hatalmi státusz, ami egyben megfelelő alkualapot jelent az Egyesült Államokkal szemben.

Putyin elnök azzal akar nyomást gyakorolni, hogy az új orosz stratégiai fegyverek képesek áthatolni valamennyi rakétavédelmi rendszeren, ráadásul az elmúlt időszakban az új rakéták fejlesztései is leginkább a védelmi rendszereken való áthatolási képesség kialakítására törekedtek. Így a TOPOL-M, a YARS és a SARMAT stratégiai rakéták kiemelkedő megsemmisítési képességgel, nagy sebességgel és a védelmi rendszereken történő nagyfokú áthatolási képességgel jellemezhetőek.

Emellett, Oroszország azon is dolgozik, hogy helyileg hol legyen a stratégiai rakéták kutatása, fejlesztése és gyártása.

Példaként említhető, hogy a stratégiai rakéták közül az R-36M2 VOEVODA rakéta tervezése ukrán tervezőirodában történt és nagyszámú gyártási művelet valósult meg Ukrajnában és más országokban is, mialatt a sajtóértesülések szerint a SARMAT rakéta fejlesztése és gyártása kizárólag orosz kutatóintézetekben és gyárakban tervezett.

Oroszország évek óta messze elmarad az Egyesült Államok gazdasági ereje mögött, ezért az új stratégiai rakéták fejlesztése és a nukleáris arzenál fenntartása – amelyek arányosak az Egyesült Államokéval – hosszútávon megerőltető terhet jelent Oroszország számára.

Eltérő vélemények vannak Oroszországban afelől is, hogy hogyan kellene fejleszteni a stratégiai nukleáris erőket. Ilyen erők létrehozása és fenntartása csak erős nemzeti erőforrásból biztosítható, mindamellett kétségtelen, hogy a következő években Oroszország alapvető érdeke – nemzetbiztonságának megőrzése mellett – a globális stratégiai egyensúly fenntartása is.

Fordította: Pénz Zsolt őrnagy

 

Forrás: MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2018. 01. 11., 16:28
A francia Nexter Systems védelmi vállalat elnöke, Stephane Mayer egy interjúban számolt be ismét arról, hogy 2020 és 2028 között 200 db Leclerc harckocsi és 18 db harckocsi mentőjármű újulhat meg a Scorpion program keretein belül.
2018-01-02 15:40:49
„A pokolban estem el – (Úgy hívták: Passchendaele)”. Siegfried Sassoon angol költő és katona írta ezt a száz éve, 1917 novemberében véget ért harmadik yperni csatáról, amelynek során nem csak a németekkel kellett megküzdeniük a támadó briteknek.
2017-12-29 19:25:23
Tizenöt év csapatszolgálat, hat misszió, sokszor a számára legfontosabb, a család hiányával küszködve. Spanberger Gábor főtörzsőrmester – az MH Altiszti Akadémia fegyvermester szakoktatója – eddigi pályafutása másnak „egy életre” is elég lenne, neki viszont még komoly tervei vannak.
2017-12-21 17:18:26
Az internetes fórumokat, hozzászólásokat böngészve egyértelműen látszik, hogy sokan nem teljesen vannak képben bizonyos alapfogalmakkal és működési elvekkel a légvédelem és a légierők tekintetében. Ennek orvoslására született ez az összefoglaló, továbbá azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy későbbi cikkek alapját képezze, de a már megjelent írások mélyebb megértését is elősegíti.
   MÁSOK ÍRTÁK
2018. 01. 19., 09:41
Mini hadsereget készített magának Hurtony Zsolt, aki egykoron maga is hivatásos katona volt.
2018. 01. 18., 10:04
Bár néhányak számára már egy ideje ismert volt, most jelent meg hivatalosan is az amerikai szaksajtóban, hogy a magyar fejlesztésű Gepárd GM6 Lynx (Hiúz) bullpup öntöltő rombolópuska immár az USA polgári fegyverpiacán is kapható.
2018. 01. 17., 12:46
Tankokat és tarackokat indított a szíriai kurd Afrin és Manbidzs tartomány irányába Törökország, ezzel megvalósítva régi fenyegetését.
2018. 01. 12., 10:50
Piranha páncélos csapatszállítókkal erősít a román hadsereg. Mihai Fifor védelmi miniszter közölte, napokon belül véget érhetnek az egyeztetések a General Dynamics céggel, s aláírják a szerződést.

  JETfly Magazin

Újabb típus búcsújáról számolhatunk be, ezúttal Nagy-Britanniából: az AgustaWestland Lynx AH9A változata 2018. január 16-án repült utoljára, ezzel végleg búcsút intettek a 40 év szolgálatot maga mögött tudó Lynx helikopternek.