Itt találod az összes cikket a „szovjet haditengerészet” témában!
A szovjet hadvezetés a szárazföldi hadsereg dominanciája miatt a haditengerészetet sokáig csak másodlagos fontosságúnak tekintette. Ez az egyik fő oka, hogy bár a Szovjetunió a hidegháború évtizedeiben minden tekintetben igyekezett lépést tartani a NATO-val, a repülőgép-hordozók terén igencsak lemaradt.
A hidegháború évtizedei alatt, a szovjet haditengerészet egyes számítások szerint legalább két tucat tengeralattjáróját veszítette el balesetek során. Ezek egyike volt az SZ-178, amely 1981. október 21-én este, vlagyivosztoki bázisa felé tartott egy háromnapos rutingyakorlat után.
A Kronstadt és a Sztálingrád osztályú csatacirkálók mindössze alig ismert, apró lábjegyzetként szerepelnek a hajózás történetében, mert pályafutásuk még jóval azelőtt véget ért, mielőtt egyáltalán elkezdődhetett volna.
A szovjet haditengerészetnél állítólag az a vicc járta, hogy az Északi Flotta matrózait lehet arról felismerni, hogy világítanak a sötétben. A fekete humorral átitatott tréfa születéséhez alaposan hozzájárult a K-19, a Szovjetunió első nukleáris meghajtású, rakétahordozó tengeralattjárója, amelyet a tengerészek egymás között csak így hívtak: Hirosima. Nem véletlenül…
1942. június 26-ról 27-re virradó éjszaka, Szevasztopol szétlőtt kikötőjéből egy hadihajó próbált kilopózni. A romboló minden zugába sebesülteket és civileket zsúfoltak, hogy kimenekítsék őket a közeledő ellenség elől.